Veszélyben az állampapírok adómentessége? Újabb kötelezettségszegési eljárás Magyarországgal szemben.
Október 1-jén az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben a lakossági állampapírok adózása miatt. Első olvasatra a hír meglehetősen riasztó lehet annak, aki megtakarításainak jelentős részét magyar állampapírban tartja.
Fontos azonban rögtön tisztázni, az Európai Bizottság nem a magyar állampapírok megadóztatását követeli. A vita arról szól, hogy a magyar szabályozás eltérően kezeli a magyar és más európai államok által kibocsátott kötvényeket.
Mi a problémája Brüsszelnek?
Az INFR(2026)2155 számú eljárás szerint a magyar szabályozás sértheti a tőke Unión belüli szabad mozgásának elvét.
A 2019. június 1-je után kibocsátott, lakossági célpiacra szánt magyar állampapírok kamata Magyarországon nem minősül adóköteles kamatjövedelemnek. Így jelenleg sem 15 százalék személyi jövedelemadó, sem 13 százalék szociális hozzájárulási adó nem terheli.
Más EU- vagy EGT-tagállamok állampapírjainak kamata ugyanakkor nem részesül automatikusan ugyanebben a kedvezményben hazánkban.
Az Európai Bizottság érvelése szerint ez olyan adóelőnyt biztosít a magyar állampapíroknak, amely visszatarthatja a magyar befektetőket például egy német, osztrák vagy francia államkötvény megvásárlásától, és ezzel korlátozhatja a tőke szabad mozgását.
Magyarországnak két hónapja van válaszolni a Bizottság felszólító levelére. Ez tehát még az eljárás első szakasza, nem pedig egy meghozott uniós bírósági ítélet. Ha nem sikerül megállapodni, következhet indokolással ellátott vélemény, majd végső esetben az Európai Unió Bírósága elé kerülhet az ügy.
Most akkor adót fizetnünk az állampapír után?
Nem.
Az eljárás megindítása önmagában semmilyen változást nem okoz a magyar adójogban. A jelenleg hatályos szabályok szerint a megfelelő feltételeknek megfelelő lakossági magyar állampapírok kamata továbbra is adómentes és ez vonatkozik a már meglévő állományokra is.
A még jövőben kifizetendő kamatoknál azonban már érdemes óvatosabban fogalmazni. Ha Magyarország egyszer módosítaná az adótörvényt, annak átmeneti rendelkezései döntenék el, hogy az új szabály csak az újonnan kibocsátott vagy megvásárolt állampapírokra vonatkozna-e, vagy a korábban megvásárolt papírok későbbi kamatfizetéseit is érintené. Jelenleg azonban nincs ilyen törvénymódosítás a láthatáron.
Mi történhet ezután?
Legalább három forgatókönyv képzelhető el.
1. Magyarország kiterjeszti az adómentességet más EU- és EGT-államok állampapírjaira.
Ez megszüntetné a Bizottság által kifogásolt különbségtételt anélkül, hogy a magyar állampapír adómentességét el kellene törölni. Befektetőként ez kifejezetten érdekes helyzetet teremtene: egy magyar megtakarító adóhátrány nélkül választhatna a magyar mellett német, osztrák, román vagy más európai uniós államkötvényt. Ez a hazai állampapírpiac számára erősebb versenyt, a befektetők számára viszont nagyobb diverzifikációs lehetőséget jelentene.
2. Megszűnik vagy szűkül a magyar állampapír adómentessége.
Ez a verzió is megszüntethetné a diszkriminációt, de sokkal komolyabb következményekkel járna a hazai megtakarítási piacra.Ha például egy jelenleg évi 5,5 százalékot fizető FixMÁP kamata a mai általános kamatjövedelem-adózás szerint 15 százalék szja és 13 százalék szocho alá kerülne, akkor az 5,5 százalékos bruttó kamatból mindössze körülbelül 3,96 százalék nettó hozam maradna.
A 2026 októberében indult új, hároméves FixMÁP kamata éppen évi 5,5 százalék.
Fontos: ez csak szemléltető számítás. Egy esetleges jövőbeni szabályváltozásból egyáltalán nem következik automatikusan, hogy pontosan 28 százalékos közteher terhelné az állampapírt.
3. Valamilyen új, egységes kedvezményes rendszer jön létre.
A magyar kormány olyan szabályozást is kialakíthat, amely nem teljes adómentességet, hanem egységes, de kedvezményes adózást alkalmaz az hazai és EU/EGT állampapírjaira. Azaz megtart valamennyi adóelőnyt az egyéb befektetések(részvènyek, befektetési alapok, stb..) 28%-os kamatadójához képest, de elköszönhetük az eddigi kamatadó mentességtől. Ez a megoldás a komoly hiánnyal küszködő magyar költségvetés bevételi oldalát is erősítené.
Miért lenne komoly változás az állampapírok megadóztatása?
A lakossági állampapír egyik nagy előnye jelenleg nem egyszerűen a meghirdetett kamata, hanem annak nettó jellege. Egy 5,5 százalékos adómentes állampapír nettó 5,5 százalékot jelent. Egy 5,5 százalékos bankbetét vagy más, 15 százalék szja és 13 százalék szocho alá eső kamatjövedelem viszont csak 3,96 százalékot.
Ha ez a különbség eltűnne, vagy csökkenne, akkor jelentősen átrendeződhet a magyar megtakarítási piac.
Mi versenyezhetne az állampapírral?
Ha egyszer valóban megszűnne a magyar állampapírok különleges adóelőnye, sokkal fontosabbá válna, milyen számlán és milyen konstrukcióban fektetünk be.
TBSZ – az egyik legfontosabb alternatíva.
A Tartós Befektetési Számlán öt év után a befektetések hozama továbbra is adómentessé válhat. A 2025-től kötött TBSZ-eknél öt év után 0 százalék az szja és a szocho, három év után 10 százalék szja és 8 százalék szocho alkalmazandó, három év előtti feltörésnél pedig 15 százalék szja és 13 százalék szocho terhelheti a hozamot. Ráadásul ezen a számlán nemcsak állampapírt, hanem kötvényt, befektetési alapot, ETF-et vagy részvényt is tarthatunk.
Külföldi állampapírok
Különösen érdekes helyzet állna elő akkor, ha Magyarország a magyar adómentesség eltörlése helyett azt kiterjesztené más EU- és EGT-állampapírokra. Ebben az esetben egy magyar befektető már nemcsak a magyar hozamokat nézhetné, hanem például euróban kibocsátott német, osztrák vagy más államkötvényeket is. Itt azonban megjelenik a devizakockázat: egy eurós kötvény forintban számított hozamát az EUR/HUF árfolyam változása is jelentősen befolyásolhatja.
Kötvény- és pénzpiaci alapok
Rövidebb időtávon a pénzpiaci és rövid kötvényalapok is erősebb versenytársakká válhatnának. Ezek előnye lehet a diverzifikált portfólió és a likviditás, ugyanakkor hozamuk nem garantált, árfolyamuk változhat, és költségeik is vannak.
Részvények és ETF-ek
Hosszabb, 5–10 éves időtávon már eleve nem feltétlenül az állampapír az egyetlen logikus választás. Egy diverzifikált globális részvény-ETF lényegesen nagyobb árfolyamkockázatot jelent, ugyanakkor hosszú távon magasabb várható hozampotenciált kínálhat. TBSZ-en tartva pedig az adózási előny is jelentős lehet. Itt azonban már nem az állampapír közvetlen helyettesítőjéről beszélünk: teljesen más kockázati kategóriáról van szó.
Nem kell még temetni az adómentes állampapírt
Az október 1-jén indult uniós eljárás tehát nem jelenti azt, hogy holnaptól megadóztatják a magyar állampapírokat. Sőt, még az sem biztos, hogy az ügy végül a magyar állampapírok adómentességének megszüntetéséhez vezet.
Befektetőként ugyanakkor érdemes figyelemmel kísérni az ügyet. Ha ugyanis egyszer valóban megszűnne a magyar állampapírok jelenlegi adóelőnye, az alapvetően megváltoztatná azt a számítást, amely alapján ma az állampapírt bankbetéttel, kötvényalappal, TBSZ-en tartott befektetésekkel vagy akár külföldi kötvényekkel összehasonlítjuk.
Jelen cikk tájékoztató és edukációs célt szolgál, nem minősül személyre szabott befektetési tanácsadásnak. A befektetések értéke csökkenhet, és a múltbeli teljesítmény nem jelent garanciát a jövőbeli eredményekre.
Comments