Forró ősz a tőkepiacokon – ezek a geopolitikai események mozgathatják meg 2026 második felét
2026 ősze geopolitikai szempontból szokatlanul sűrű. Az orosz parlamenti választás már lezajlott, novemberben jön az amerikai félidős választás, közben az ukrajnai háború, az iráni konfliktus és az USA–Kína szembenállás is komoly piaci kockázatot jelent.
A befektetők számára ráadásul nem feltétlenül maguk a választások a legfontosabbak, hanem az, milyen katonai, külpolitikai vagy gazdaságpolitikai döntések követik őket.
Oroszország: a választás lezárult, de mi jön utána?
Szeptemberben lezajlott Oroszország első parlamenti választása az ukrajnai háború 2022-es teljes körű megindítása óta. A Kremlhez kötődő Egységes Oroszország 349 mandátumot szerzett a 450 fős Dumában, így a választás nem hozott politikai fordulatot.
A fontosabb kérdés most az, mi következik utána?
A kampány előtt több elemzés is felvetette, hogy Moszkva a választást követően szigoríthatja a katonai toborzást, vagy akár valamilyen új mobilizációs formát vezethet be. Ez egyelőre nem bizonyított terv, és a Kreml továbbra sem jelentett be a 2022-eshez hasonló általános mozgósítást.
A politikai logika ugyanakkor érthető: egy népszerűtlen intézkedést könnyebb lehet a választás után meghozni, mint előtte. Különösen érzékennyé teszi az időzítést, hogy közben Washington figyelmének jelentős részét az amerikai midterm köti le.
Mindez az ukrajnai háború miatt fontos. A fronton továbbra is intenzív harcok zajlanak, Oroszország ukrán energetikai és logisztikai célpontokat támad, Ukrajna pedig orosz energetikai infrastruktúrára mér csapásokat. Egy tárgyalási áttörés csökkenthetné az európai geopolitikai kockázati prémiumot, és akár a forintnak is kedvezhetne. Egy újabb jelentős eszkaláció – különösen újabb orosz mozgósítással – ezzel szemben ismét felfelé mozdíthatná az olaj-, gáz- és aranyárakat.
Egyesült Államok: Trump mozgástere és a dollár
November 3-án tartják az amerikai félidős választásokat. Megújul a teljes képviselőház és a Szenátus egy része. Bár Donald Trump neve nincs a szavazólapon, a választás meghatározhatja elnökségének következő két évét. Trump számára a kiinduló helyzet nem kedvező: a Reuters/Ipsos szeptemberi mérésében támogatottsága 32 százalékra, politikai pályafutásának mélypontjára esett, miközben a demokraták nyolc százalékponttal vezettek a kongresszusi preferenciában.
Ha a demokraták mindkét házban többséget szereznének, Trump törvényhozási mozgástere jelentősen beszűkülne. A kongresszusi ellenőrzőbizottságok révén új vizsgálatok is indulhatnának, így 2027–2028-ban a politikai patthelyzet és a vizsgálatok is erősen tematizálhatnák Washington belpolitikáját.
Érdekes párhuzam Trump első elnöksége. A dollárindex 2017-ben közel 10 százalékot esett, majd 2018-ban ismét erősödni kezdett. Fontos azonban, hogy ez már a midterm előtt megindult, elsősorban az erős amerikai gazdaság és a Fed kamatemelései miatt. Amikor 2018 novemberében a demokraták megszerezték a képviselőházat, a dollár első reakcióként éppen gyengült, mert a piac a további fiskális ösztönzés esélyének csökkenését árazta.
A történelmi párhuzam tehát érdekes, de nem jelent automatizmust. Egy Trump mozgásterét szűkítő kongresszus most is hatással lehet a dollárra, de annak irányát továbbra is legalább ennyire meghatározza majd a Fed, az amerikai növekedés, a kötvényhozamok és a költségvetési politika.
Irán: a Hormuzi-szoros a kulcs
Globális szempontból az iráni helyzet továbbra is az egyik legfontosabb energiapiaci kockázat.
Ennek kulcsa a Hormuzi-szoros, amelyen keresztül a világ tengeri olajkereskedelmének jelentős része halad. Egy katonai eszkaláció vagy tartós hajózási fennakadás gyors olajár-emelkedést válthatna ki.
Ez nemcsak az energiapiacot érintené. A magasabb olajár növelhetné az inflációt, lassíthatná a jegybanki kamatcsökkentéseket és emelhetné a kötvényhozamokat. Az iráni konfliktus ezért rövid idő alatt globális makrogazdasági problémává válhat.
Izrael: választás geopolitikai következményekkel
Izraelben októberben parlamenti választást tartanak. Az eredmény azért lehet fontos, mert befolyásolhatja az Iránnal, Gázával és az Egyesült Államokkal kapcsolatos izraeli politikát. A piac számára ezért kevésbé maga a belpolitikai eredmény, sokkal inkább annak közel-keleti következménye lehet meghatározó.
USA–Kína és Brazília
Az amerikai–kínai viszony továbbra is az egyik legfontosabb strukturális geopolitikai kockázat. A szeptemberi Trump–Hszi találkozó ugyan átmeneti enyhülést hozott: a felek korlátozott körben vámcsökkentésekről állapodtak meg, és januárig meg-hosszabbították a vámfegyverszünetet. A legfontosabb viták azonban nem oldódtak meg.
Washington továbbra is a kínai ipari támogatásokat, túlkapacitást és technológiai előretörést próbálja korlátozni, miközben Peking a ritkaföldfémek és más kritikus nyersanyagok területén rendelkezik komoly alkupozícióval. Az USA már a repülőgép-alkatrészek exportját is tárgyalási eszközként használja.
A félvezetők, mesterséges intelligencia, repülőgépipar, elektromos autók és kritikus nyersanyagok ezért továbbra is a konfliktus középpontjában maradhatnak. Ez pedig nemcsak az amerikai és kínai részvényeket, hanem a globális ellátási láncokat is érintheti.
Brazíliában szintén választást tartanak, amely elsősorban a brazil realra, a Petrobrasra, a Vale-ra és a nyersanyagpiacokra lehet hatással.
Mit érdemes figyelni?
Az egyik nagy kérdőjel már eltűnt: az orosz választás nem hozott politikai fordulatot. Most egyre inkább annak következményeit kell figyelni.
Jön-e újabb orosz mozgósítás? Fokozódik-e az ukrajnai háború? Megszerzik-e a demokraták az amerikai Kongresszus egyik vagy akár mindkét házát? Tovább eszkalálódik-e az iráni konfliktus? És sikerül-e tartósan fékezni az amerikai–kínai kereskedelmi háborút?
Befektetőként továbbra sem ezek pontos kimenetelét kell megjósolnunk. Fontosabb, hogy a portfóliónk egy kedvezőtlenebb geopolitikai forgatókönyv mellett is vállalható kockázatú maradjon.
Comments