Miért ijedtek meg a piacok az amerikai kötvényhozamok emelkedésétől?
Az amerikai állampapírpiacon ismét olyan szinthez érkeztek a hozamok, amely már nemcsak a kötvénybefektetők számára érdekes. A 10 éves amerikai államkötvény hozama 2026 szeptemberében 5% fölé emelkedett, ami 2007 óta nem látott szintet jelent
Első pillantásra ez akár jó hírnek is tűnhet: az amerikai állam magasabb kamatot fizet a befektetőknek. A probléma az, hogy a világ egyik legfontosabb pénzügyi referenciakamata emelkedik, ennek hatása pedig szinte minden eszközosztályon végig gyűrűzhet.
Miért emelkednek a hosszú amerikai hozamok?
A kötvényhozamokat több tényező mozgatja egyszerre.
- Az egyik az infláció: A magas energiaárak és a geopolitikai konfliktusok ismét felerősítették az inflációs félelmeket. Ha a befektetők arra számítanak, hogy az infláció hosszabb ideig magas marad, magasabb hozamot várnak el azért, hogy tíz vagy akár harminc évre kölcsönadják a pénzüket.
- A másik tényező az amerikai költségvetés állapota: Az Egyesült Államok tartósan jelentős költségvetési hiánnyal működik, miközben az államadósság rekordközeli szinteken jár. Ennek finanszírozásához folyamatosan hatalmas mennyiségű új állampapírt kell piacra vinni. Itt egyszerű kereslet-kínálati mechanizmus működik: ha egyre több kötvényt kell eladni, miközben a befektetői kereslet nem nő ugyanilyen ütemben, az államnak magasabb hozamot kell kínálnia.
- Ehhez társul az úgynevezett term premium, vagyis az a többlethozam, amelyet a befektetők azért kérnek, hogy hosszú évekre vállalják az infláció, a kamatok és a fiskális politika bizonytalanságát. A keresleti oldal is változik. Kína egy évtizeddel ezelőtt még több mint 1300 milliárd dollárnyi amerikai állampapírt tartott, 2026 júniusára azonban állománya 633 milliárd dollárra csökkent. Ez kisebb keresletet jelent az egyik korábbi nagy és stabil vevő részéről, ugyanakkor önmagában nem magyarázza a hozamemelkedést: a külföldiek összesített amerikai állampapír-állománya továbbra is meghaladja a 9 ezermilliárd dollárt.
- Az AI befektetési story is csökkentette az elmúlt években az amerikai államkötvények utáni keresletet. A legtöbb tőke folyamatosan áramlott és a mai napig is áramlik az AI befektetések és az azok mögött meghúzódó nyersanyag, illetve infrastrukturális fejlesztésekbe.
Miért veszélyes mindez az amerikai államadósság szempontjából?
Itt kezd igazán érdekessé válni a történet. Az amerikai államadósság jelentős részét folyamatosan újra kell finanszírozni. Ha egy korábban 2–3%-os kamattal kibocsátott állampapír lejár, és helyette már 4–5%-os vagy még magasabb hozammal kell új kötvényt kibocsátani, az állam kamatterhei gyorsan emelkednek.
Ebből egy kellemetlen kör alakulhat ki: magasabb államadósság → több kötvénykibocsátás → magasabb hozam → nagyobb kamatkiadás → nagyobb hiány → még több hitelfelvétel.
Ez nem jelenti azt, hogy az Egyesült Államok fizetésképtelensége közvetlen veszély lenne rövid távon. A probléma inkább az, hogy egyre nagyobb részt emészthet fel a költségvetésből pusztán az államadósság kamatainak kifizetése, aminek közvetlen hatása lehet az amerikai gazdaság növekedésére. Utóbbi azért fontos, mert, ha ez a kamat szint tartósan magas marad, akkor azt csak úgy lehet finanszírozni hosszú távon, ha az amerikai gazdaság magasabb szinten növekszik, mint az államadóssági finanszírozási költsége. Az 5% feletti hozamszintet ugyanakkor nagyon nehéz lesz kinövekedni, amikor a teljes világgazdaságra is elmondható, hogy GDP növekedéssel küzd (benne Amerikával).
Miért reagálnak erre idegesen a részvénypiacok?
Az amerikai állampapírhozam a globális pénzügyi rendszer egyik legfontosabb „gravitációs pontja”. Ha egy gyakorlatilag kockázatmentesnek tekintett 10 éves amerikai állampapír 5% körüli hozamot kínál, akkor egy részvénynek, vállalati kötvénynek vagy ingatlanbefektetésnek ehhez képest kell vonzó többlethozamot biztosítania. Tehát lényegében a gazdaságnak is ennél jobban kell növekednie.
A magasabb hozam egyben magasabb diszkontrátát is jelent, ami csökkenti a vállalatok jövőbeni profitjainak jelenértékét. Ez különösen érzékenyen érintheti a magas értékeltségű technológiai és növekedési részvényeket. A hatás ráadásul nem áll meg a tőzsdénél. Az amerikai lakáshitelek, vállalati kötvények és üzleti hitelek árazása is szorosan kapcsolódik a hosszú állampapírhozamokhoz. A magasabb finanszírozási költség ezért fékezheti a beruházásokat, a lakáspiacot és végső soron a gazdasági növekedést is.
Mit jelent mindez Magyarország számára?
Magyarország szempontjából most különösen érdekes a helyzet. Az elmúlt időszakban az MNB fokozatos kamatcsökkentési pályán haladt, és a következő időszakban – amennyiben az infláció és a forint stabilitása engedi – továbbra is elképzelhető az 5% körüli alapkamat irányába történő további lazítás.
Csakhogy közben az amerikai 10 éves állampapír hozama már 5% fölé emelkedett. Ez azt jelenti, hogy a magyar és az amerikai 10 éves állampapírok közötti hozamkülönbség, vagyis a spread rendkívül alacsony szintre szűkült.
Ez azért fontos, mert egy külföldi befektető nem egyszerűen azt nézi, hogy egy magyar kötvény hány százalékos hozamot kínál. A kérdés az, hogy mekkora többlethozamot kap azért, hogy az amerikai állampapírhoz képest magyarországi-, forint- és likviditási kockázatot vállaljon. Ha az amerikai 10 éves hozam tartósan 5% környékén marad, miközben a magyar hosszú hozamok tovább csökkennek, ez a prémium még tovább szűkülhet. Ez pedig korlátozhatja az MNB mozgásterét, azaz, ha tovább csökkenti az MNB az alapkamatot, akkor könnyen láthatunk egy újabb HUF gyengülési időszakot, ha pedig megáll az MNB a kamatcsökkentéssel, akkor az pedig a GDP növekedésünkre lehet negatív hatással.
A hazai inflációs folyamatok tehát önmagukban indokolhatnának további kamatcsökkentést, de a globális környezet jelenleg inkább óvatosságot és kivárást indokol. A magyar jegybanknak egyszerre kell figyelnie az inflációra, a forint stabilitására és arra, hogy a magyar eszközök továbbra is kellően vonzó hozamprémiumot kínáljanak. Ráadásul az amerikai kamatkörnyezet sem feltétlenül enyhül gyorsan: a piac jelenleg ismét Fed-kamatemeléssel számol az erősödő inflációs és energiaár-kockázatok miatt.
Pánik vagy jogos figyelmeztetés?
Az Egyesült Államok fizetésképtelensége továbbra sem reális alapeset. A dollár a világ vezető tartalék devizája, az amerikai állampapírpiac pedig továbbra is a világ legnagyobb és leglikvidebb kötvény piaca. A figyelmeztetések ezért nem egy közelgő amerikai államcsődről szólnak, hanem azt mutatják, hogy bizony itt valamilyen fiskális kiigazításra lenne szükség annak érdekében, hogy visszaálljon az amerikai hozamszint egy alacsonyabb szintre, ami már alacsonyabb államadósság finanszírozási költséget jelenthet.
Befektetőként most a valódi kérdés inkább az, hogy mekkora kamat mellett hajlandó a világ finanszírozni az egyre növekvő amerikai államadósságot.
Ha erre tartósan 5% vagy annál magasabb hozam lesz a válasz, annak ára nemcsak Washington költségvetésében jelenik meg, hanem a teljes amerikai gazdaságban, magasabb hitelkamatokon, alacsonyabb részvényértékeltségeken, erősebb dolláron és növekvő feltörekvő piaci finanszírozási költségeken keresztül az egész világgazdaság megérezheti. Az igazi hosszú távú kockázat az, hogy évi 5%-os hozamszintet hosszú távon egyre nehezebb kinövededni a gazdaságban.
Az ENSZ Gazdasági és Szociális Ügyek Főosztálya (UN DESA) legfrissebb makrogazdasági előrejelzése szerint a globális GDP-növekedés 2026-ban 2,5 százalékra lassul, míg 2027-ben mérsékelt kilábalással 2,8 százalékos bővülés várható, az amerikai gazdaságra mindössze 2%-2,2% a prognózis ugyan erre az időszakra. Ez messze elmarad az évi 5%-tól, ami azt mutatja, hogy ekkora államadósságot nem lehet ekkora növekedéssel kiterelmelni, ami azt vetíti előre, hogy USA-ban maradhat a magas infláció, magas kamatszint, ami erős dollárt vetít előre.
Magyarország számára pedig különösen érdekes lehet a következő hónapok dilemmája: meddig csökkenthető még a hazai kamatszint, ha közben egy amerikai 10 éves állampapír már közel ugyanakkora hozamot kínál, jóval alacsonyabb kockázat mellett?
Jelen cikk tájékoztató és edukációs célt szolgál, nem minősül személyre szabott befektetési tanácsadásnak. A befektetések értéke csökkenhet, és a múltbeli teljesítmény nem jelent garanciát a jövőbeli eredményekre.
Comments