Milliárdos vagy, és nem is tudsz róla? A vagyonadó a magyar kkv-k tulajdonosait is elérheti
Egymilliárd forint. Első hallásra ez az a vagyonhatár, amelyről a legtöbb magyar vállalkozó úgy gondolhatja, hogy neki soha nem lesz dolga vele. A készülő vagyonadó részletszabályai azonban egészen más megvilágításba helyezik a kérdést. Egy sikeres kis- vagy középvállalkozás tulajdonosa úgy is átlépheti az adóköteles vagyon határát, hogy a bankszámláján közel sincsenek százmilliók.
Nemcsak a szupergazdagokról szólhat a vagyonadó
Október 6-án társadalmi egyeztetésre bocsátották a vagyonadóról szóló törvénytervezetet. Az elképzelés szerint az egymilliárd forintot meghaladó nettó vagyon után évente 1 százalékos adót kellene fizetni, a 100 milliárd forint feletti adóalaprészre pedig 1,5 százalékos kulcs vonatkozna.
A bevezetést a társadalmi igazságossággal és a vagyonosabb rétegek nagyobb közteherviselésével indokolják. A kérdés azonban az, hogy ki számít majd milliárdosnak?
A tervezet ugyanis nemcsak az ingatlanokat, értékpapírokat és pénzügyi megtakarításokat venné figyelembe, hanem a vállalkozásokban meglévő tulajdonrészeket is. Ráadásul a nem tőzsdei cégek értékét egy előre meghatározott képlet alapján állapítaná meg. Ez pedig jóval több embert érinthet annál, mint amit a milliárdosokról alkotott hétköznapi kép sugall.
Hogyan lesz egy kkv-ból milliárdos értékű vállalkozás?
A tervezet egyik legérdekesebb eleme a nem tőzsdei társaságok értékelése. A számítás a vállalkozás saját tőkéjét és az utolsó három lezárt üzleti év átlagos adózott eredményéből meghatározott hozamértéket veszi figyelembe.
Utóbbit 15 százalékos tőkésítési rátával számítják ki. Egyszerűbben fogalmazva: az éves átlagos nyereséget 6,67-tel szorozzák meg, majd ezt a hozamértéket kétharmados, a saját tőkét egyharmados súllyal veszik figyelembe.
Nézzünk néhány példát!
Éves átlagos eredmény | Saját tőke | Számított cégérték |
50 millió Ft | 100 millió Ft | 256 millió Ft |
100 millió Ft | 200 millió Ft | 511 millió Ft |
150 millió Ft | 300 millió Ft | 767 millió Ft |
200 millió Ft | 400 millió Ft | 1022 millió Ft |
250 millió Ft | 300 millió Ft | 1211 millió Ft |
300 millió Ft | 450 millió Ft | 1483 millió Ft |
A példák 100 százalékos tulajdonrésszel, hároméves átlagos nyereséggel, a tervezet főszabálya alapján készültek. A speciális értékelési korrekciókat nem tartalmazzák. Jól látható, hogy egy évi 200–250 millió forintos adózott nyereséget termelő vállalkozás már önmagában milliárdos értéket képviselhet.
Ehhez nem kell multinacionális háttér vagy több száz alkalmazott. Egy sikeres ipari beszállító, informatikai szolgáltató, kereskedelmi vagy egészségügyi vállalkozás is elérhet ilyen eredményt.
Három példa: mennyit fizethetnek a vállalkozók?
1. A sikeres családi vállalkozás
Egy 25 főt foglalkoztató ipari szolgáltató kft. átlagos éves adózott nyeresége 200 millió forint, saját tőkéje 400 millió. Számított cégértéke 1,022 milliárd forint. Ha egyetlen tulajdonosa van, és más figyelembe vehető vagyona nincs, az éves vagyonadója körülbelül 222 ezer forint lehet.
Ha azonban rendelkezik egy 180 milliós családi ingatlannal és további 80 millió forint megtakarítással, akkor teljes nettó vagyona már 1,282 milliárd forint. Ebben az esetben – levonható tartozások és kedvezmények nélkül – az éves vagyonadó elérheti a 2,82 millió forintot.
2. A két tulajdonossal működő informatikai cég
Egy informatikai vállalkozás éves átlagos nyeresége 250 millió forint, saját tőkéje 300 millió. A számított cégérték 1,211 milliárd forint, de a két 50 százalékos tulajdonosra fejenként csak mintegy 606 millió forint jut.
Önmagában tehát egyikük sem lépné át az adóköteles értékhatárt. Ha viszont valamelyikük további 500 millió forint nettó magánvagyonnal rendelkezik, már vagyonadó-fizetővé válhat.
3. A nyereséges, de kevés készpénzzel rendelkező vállalkozó
Egy kereskedelmi vállalkozás átlagos éves adózott eredménye 300 millió forint, saját tőkéje 450 millió. A cég számított értéke 1,483 milliárd forint, így egyszemélyes tulajdonosának más vagyonelemek nélkül is körülbelül 4,83 millió forint éves vagyonadója keletkezhet.
Csakhogy mi történik, ha a tulajdonos a nyereség nagy részét visszaforgatja a vállalkozásba? Beruház, készleteket finanszíroz, új munkatársakat vesz fel, és nem fizet magának osztalékot?
A vagyonadó-kötelezettség ettől még fennállhat. Vagyis a tulajdonosnak olyan vagyon után kellene fizetnie, amely jelentős részben a vállalkozás működéséhez szükséges, és nem hozzáférhető magánmegtakarítás.
Miért jelenthet ez közvetett adóemelést a vállalkozásoknak?
Fontos különbség, hogy a tervezet alapján a vagyonadó alapvetően nem a kft.-t, hanem annak tulajdonosát terhelné. A hatás azonban a vállalkozásban is jelentkezhet.
A tulajdonosnak ugyanis elő kell teremtenie az adófizetéshez szükséges pénzt. Ez növelheti az osztalékkivételi igényt, csökkentheti a vállalkozásban visszaforgatott nyereséget, és végső soron a beruházásokra fordítható forrásokat is. Ráadásul a hároméves nyereségátlag miatt a vagyonadó alapja lassan reagálhat egy gazdasági visszaesésre.
Ha például egy vállalat három egymást követő évben 300, 250, majd mindössze 50 millió forint adózott eredményt ér el, az értékelés még mindig 200 milliós éves átlaggal számol. Így a cég akár egy nehéz időszakban is milliárdos számított értéket képviselhet.
A tervezet ugyan lehetővé tenne bizonyos értékelési korrekciókat, például az 50 százalék alatti kisebbségi tulajdonrészeknél, illetve fizetési könnyítéseket is, de ezek nem szüntetik meg az alapvető problémát.
Mit szólhatnak ehhez a vállalkozói érdekképviseletek?
A vagyonadó melletti egyik legerősebb érv, hogy a jelentős vagyonnal rendelkezők nagyobb mértékben járuljanak hozzá a közkiadások finanszírozásához.
A vállalkozói érdekképviseletek számára azonban fontos kérdés lehet, hogy ugyanúgy kell-e kezelni a passzív befektetési vagyonból élő milliárdost, mint azt a vállalkozót, akinek vagyona döntően egy működő, munkahelyeket teremtő cégben testesül meg?Utóbbi esetben ugyanis a vagyon jelentős része nem szabadon elkölthető pénz, hanem gazdasági kapacitás.
A szabályozás így nemcsak adópolitikai, hanem vállalkozásfinanszírozási kérdéssé is válhat. Az érdekképviseletek részéről indokolt lehet megvizsgálni a működő vállalkozásokban lévő tulajdonrészek kezelését, a likviditási problémákat és a beruházásokra gyakorolt lehetséges hatásokat.
A jogszabály egyelőre tervezet, a társadalmi egyeztetés október 14-ig tart. A jelenlegi elképzelés szerint azonban már a 2026. december 31-i vagyoni állapotot figyelembe vennék. A magyar kkv-k tulajdonosainak ezért érdemes lehet már most megvizsgálni, mekkora értéket képviselhet vállalkozásuk az új szabályok szerint.
Jelen cikk tájékoztató és edukációs célt szolgál, nem minősül személyre szabott befektetési vagy adó tanácsadásnak. A befektetések értéke csökkenhet, és a múltbeli teljesítmény nem jelent garanciát a jövőbeli eredményekre.
Comments