Forintban keresel, euróban és dollárban fektetsz be? Így gondolkodj a devizakockázatról.

Van az a pillanat, amikor a magyar befektető ránéz a portfóliójára, és rájön: a fizetését forintban kapja, a bevásárlást forintban fizeti, a lakáshitele is talán forintban van, de a befektetései között már ott sorakoznak az eurós befektetési alapok, dolláros amerikai részvények, aranyalapok vagy globális kötvényalapok.

A befektetési óra e-book már hangos könyv formájában is elérhető!

Elsőre ez nagyon modernül hangzik, és valóban az is. Ma már néhány kattintással lehet hozzáférni olyan piacokhoz, amelyek korábban csak a nagy intézményi befektetők számára voltak igazán könnyen elérhetők. Lehet venni amerikai technológiai részvényeket, globális részvény ETF-et, eurós kötvényalapot, arany alapok alapját vagy akár olyan befektetési alapot, amely a világ különböző régióiban fektet be.

Csakhogy van itt egy fontos csavar: ha te forintban gondolkodsz, akkor a hozamod nemcsak attól függ, hogy maga a befektetés hogyan teljesít, hanem attól is, hogy közben hogyan alakul a forint árfolyama az euróhoz vagy a dollárhoz képest. Vagyis a befektetésed eredményét két szereplő írja: az egyik maga az eszköz, a másik a devizaárfolyam.

És ez néha kellemes meglepetést okoz. Máskor viszont pontosan olyan, mint amikor a nyaralás előtt váltasz eurót, majd másnap kiderül, hogy jobb árfolyamon is megtehetted volna. Bosszantó, de a játék része.

Mit jelent egyáltalán a devizakockázat?

A devizakockázat azt jelenti, hogy a befektetésed értékét befolyásolja az árfolyammozgás. Ha például veszel egy dollárban jegyzett befektetési alapot, akkor annak forintban számolt értéke nemcsak attól függ, hogy az az alap árfolyama dollárban emelkedik vagy csökken, hanem attól is, hogy közben a dollár erősödik vagy gyengül a forinthoz képest.

Tegyük fel, hogy veszel egy amerikai részvény alapot. Az alap dollárban kifejezett árfolyama egy hónap alatt semmit nem változik. Elvileg tehát nincs nyereséged. De ha közben a dollár erősödik a forinthoz képest, akkor forintban mérve mégis többet érhet a befektetésed. Nem azért, mert az amerikai részvénypiac nagyot ment, hanem azért, mert a devizaárfolyam neked dolgozott.

Fordítva is működik. Az ETF dollárban emelkedik mondjuk 5 százalékot, de közben a forint erősödik a dollárral szemben. Ilyenkor előfordulhat, hogy forintban mérve a nyereséged jóval kisebb lesz. Sőt, szélsőséges esetben akár az is megtörténhet, hogy a befektetés dollárban nyereséges, forintban viszont alig látszik belőle valami.

Ezért fontos megérteni: külföldi devizás befektetésnél a forintban mért eredmény mindig két tényező közös produkciója. Az egyik a befektetés saját teljesítménye, a másik az árfolyammozgás.

Miért fektetnek egyre többen euróban vagy

dollárban?

Ennek több oka is van, és nem mindegyik pusztán hozamvadászat. Sőt, sok magyar befektetőnél a devizás befektetés inkább egyfajta pénzügyi önvédelem.

Az első ok a globális diverzifikáció. A diverzifikáció azt jelenti, hogy nem egyetlen piacra, eszközre vagy devizára tesszük fel az egész vagyonunkat. Ha valaki csak forintban tart magyar állampapírt, magyar részvényt és magyar bankszámlapénzt, akkor nagyon erősen függ a magyar gazdasági, politikai és devizapiaci környezettől. Ezzel önmagában nincs baj, csak tudni kell róla.

Az eurós és dolláros befektetések ezzel szemben hozzáférést adhatnak nagyobb piacokhoz. Amerikai technológiai cégekhez, európai vállalatokhoz, globális részvényindexekhez, fejlett és fejlődőpiaci kötvényekhez, nyersanyagokhoz vagy aranyhoz. Egy magyar befektető így nemcsak a hazai gazdaság történetében vesz részt, hanem a világgazdaságéban is.

A második ok a forint kitettség csökkentése. Ha valaki hosszú távon attól tart, hogy a forint értéke fokozatosan gyengülhet az euróhoz vagy a dollárhoz képest, akkor logikus döntés lehet, hogy vagyonának egy részét külföldi devizában tartja. Nem feltétlenül azért, mert holnap világvége lesz, hanem azért, mert nem szeretné, hogy minden megtakarítása ugyanahhoz a devizához kötődjön.

A harmadik ok a jövőbeli kiadásokhoz kapcsolódik. Ha valaki euróban szeretne később nyaralni, külföldön taníttatná a gyerekét, európai ingatlan vásárláson gondolkodik, vagy egyszerűen csak számol azzal, hogy a jövőben több eurós kiadása lesz, akkor az eurós megtakarítás nem spekuláció, hanem természetes illeszkedés a jövőbeli célokhoz.

Mikor lehet előny a devizás befektetés?

A devizás befektetés egyik legnagyobb előnye akkor látszik, ha a forint hosszabb távon gyengül. Ilyenkor a külföldi devizában tartott eszközök forintban mérve többet érhetnek, még akkor is, ha maga a befektetés devizában csak mérsékelten teljesített.

Ez különösen akkor lehet fontos, ha a befektető a vagyonát nem csak a következő néhány hónapra, hanem évekre vagy évtizedekre tervezi. Hosszabb távon ugyanis a devizakitettség nemcsak kockázat, hanem védekezési eszköz is lehet. Egyfajta biztosítás arra az esetre, ha a hazai deviza vásárlóereje romlana a nagy nemzetközi devizákhoz képest.

Mikor lehet kellemetlen meglepetés?

A devizakockázat akkor válhat igazán valóssá, amikor a befektető rövid távon szeretne pénzéhez jutni majd. Ha valakinek fél év múlva biztosan szüksége lesz a pénzére forintban, akkor egy dolláros vagy eurós befektetésnél nemcsak az eszköz árfolyamát kell figyelnie, hanem azt is, hogy akkor éppen milyen árfolyamon tudja visszaváltani a devizát.

Rövid távon a forint akár jelentősen is erősödhet. Ilyenkor egy külföldi devizás befektetés forintban számolt értéke csökkenhet, még akkor is, ha maga a befektetés nem teljesített rosszul. Ez különösen frusztráló tud lenni, mert a befektető úgy érezheti: „jó eszközt választottam, mégsem látszik a hozamon”.

A másik kockázat akkor jelenik meg, ha maga a befektetés is erősen ingadozik. Egy részvény befektetési alap például önmagában is lehet volatilis. A volatilitás az árfolyam ingadozását jelenti. Ha ehhez még hozzáadódik a devizaárfolyam mozgása is, akkor a forintban számolt érték még hektikusabb lehet. Vagyis nemcsak a részvénypiac hullámvasútján ülünk, hanem közben az árfolyam is rángatja a kocsit.

A harmadik probléma az, amikor a befektető nem tudja pontosan, milyen devizakitettséget vállal. Ez gyakoribb, mint gondolnánk. Sokan azt hiszik, hogy ha egy befektetési alapot forintban vesznek meg, akkor forintos kitettségük van. Ez azonban nem feltétlenül igaz, hiszen az alapkezelő ahhoz, hogy meg tudjon venni bizonyos nemzetközi részvényeket, kötvényeket szintén dollárra vagy euróra váltja a befektetett forintot, így ebben az esetben is hatással lesz az deviza árfolyam mozgása a portfólió teljesítményére. 

A trükkös rész ott jön, hogy a befektetés jegyzési devizája és a mögöttes eszközök tényleges devizakitettsége nem mindig ugyanaz. A jegyzési deviza az a deviza, amelyben az adott alapot megveszed. Például simán előfordulhat, hogy megkeresett forintodból egy globális részvény alap euróban jegyzett sorozatát veszed meg. Ettől azonban a benne lévő részvények jelentős része lehet amerikai dollárhoz kötött, ha az alap nagy súlyban tart amerikai vállalatokat.

Ezért önmagában az, hogy „euróban vettem”, még nem jelenti azt, hogy teljesen eurós a kitettségem. Lehet, hogy a csomagolás eurós, de a tartalom nagy része dolláros.

Kell-e fedezni a devizakockázatot?

A devizafedezés azt jelenti, hogy a befektetés kezelője vagy maga a befektető megpróbálja csökkenteni az árfolyammozgás hatását. Vannak például devizafedezett alapok, amelyek célja, hogy a befektető lehetőleg kevésbé legyen kitéve az euró, dollár vagy más deviza mozgásának.

Ez elsőre nagyon vonzónak hangzik. Ki ne szeretné kiszűrni a kellemetlen árfolyamhatásokat? A gond csak az, hogy a fedezésnek költsége van. Ez a költség hosszabb távon csökkentheti a hozamot, és nem minden befektetésnél éri meg.

Részvénybefektetéseknél sok befektető elfogadhatóbbnak tartja a devizakitettséget, mert a részvények árfolyama önmagában is jelentősen mozoghat. Egy globális részvényportfóliónál a devizaárfolyam csak az egyik tényező a sok közül. Ráadásul a nemzetközi nagyvállalatok bevételei is sok devizából érkezhetnek, így a kép eleve összetett.

Kötvényeknél viszont más a helyzet. Egy kötvény általában kisebb hozamú, stabilabb eszköznek számít, legalábbis részvényekhez képest. Ha egy kötvényalap éves hozamkilátása mérsékelt, akkor egy jelentős devizaárfolyam-mozgás könnyen elviheti vagy felnagyíthatja ezt a hozamot. Ezért kötvénybefektetéseknél a devizakockázat arányaiban sokkal nagyobb szerepet játszhat.

Egyszerűbben: részvényeknél a devizakockázat sokszor a nagyobb kép része. Kötvényeknél viszont könnyen főszereplővé válhat.

Hogyan gondolkodjon erről egy magyar befektető?

A legfontosabb kérdés nem az, hogy „jó-e az euró” vagy „jobb-e a dollár”. A fontosabb kérdés az, hogy neked mire kell a pénz, milyen időtávon, és milyen devizában fogod elkölteni.

Érdemes azt is végiggondolni, hogy te miben méred a vagyonodat. Forintban? Euróban? Dollárban? Ez nem pusztán technikai kérdés, hanem mentális is. Ha valaki minden nap forintban nézi a dolláros befektetését, akkor könnyen túlreagálhatja az árfolyammozgásokat. Ha viszont hosszú távú globális portfólióként tekint rá, akkor kevésbé zavarja majd egy-egy rövidebb devizapiaci kilengés.

A harmadik fontos kérdés az arány. Nem kell mindent egyetlen devizában tartani. Egy magyar befektető portfóliójában lehet helye forintnak, eurónak és dollárnak is. A megfelelő arány függ az élethelyzettől, a jövedelem devizájától, a jövőbeli céloktól, a kockázattűréstől és attól is, hogy valaki mennyire tud nyugodtan aludni árfolyam-ingadozások mellett.

Mert végső soron a jó portfólió nemcsak matematikailag működik, hanem pszichológiailag is. Hiába optimális papíron egy befektetési szerkezet, ha az első nagyobb devizapiaci mozgásnál pánikszerű döntésekhez vezet.

Amennyiben érdekel, hogy milyen gazdasági ciklusban, milyen eszközöket érdemes alul vagy felül súlyozni a portfóliódban megtudhatod ingyenes e-bookunkból, ami már hangoskönyv formájában is meghallgatható!

Ingyenes befektetési óra e-book. 

Jogi nyilatkozat:

A cikkben megjelenő információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek befektetési tanácsadásnak, befektetési ajánlásnak vagy pénzügyi elemzésnek. Az írásban szereplő megállapítások a szerző(k) saját véleményét és értelmezését tükrözik, és nem tekinthetők egyedi befektetői döntések megalapozására alkalmas, személyre szabott javaslatnak. Az itt leírtak alapján meghozott befektetési döntések következményei kizárólag az olvasót terhelik, azokért sem a szerző(k), sem a megjelenést biztosító felület nem vállal felelősséget.