Jön az Euró? Vajon mikor érdemes euróra váltani a forintunkat? Mi történhet a hazai kötvény és részvénypiacon a következő években?

A magyar piac most nem pusztán egy kormányváltást áraz. A Tisza választási győzelme után a befektetők egyszerre kezdtek el erősebb forinttal, alacsonyabb hozamokkal és kedvezőbb növekedési kilátásokkal számolni, mert egy EU-barátabb irány, a befagyasztott uniós források részleges felszabadítása és egy hitelesebb euró konvergencia-pálya lehetőségét látták meg. A befektetők már a független közvélemény kutatók előzetes eredményei alapján is a Tisza győzelmét árazták az elmúlt hetekben. A ⅔-os győzelem utáni első reakció pedig látványos volt és a forint közel 2%-ot erősödött, a 10 éves magyar állampapír hozama fél százalékponttal esett, a BUX pedig majdnem 5%-ot emelkedett. 

A befektetési óra e-book már hangos könyv formájában is elérhető!

Ez azonban csak a nyitány. Az euróhoz bevezetéséhez nem elég egy politikai bejelentés, hanem teljesíteni kell az úgynevezett maastrichti kritériumokat, vagyis fenntartható inflációt, rendezettebb költségvetést, kezelhető államadósságot, stabil árfolyamot és megfelelő hosszú hozam szintet kell elérni. Az Európai központi Bank (ECB) hangsúlyozza, hogy itt nem egyszeri megfelelésről, hanem tartós, fenntartható konvergenciáról  van szó.

Magyarország jelenleg még messze nem készült fel.

A költségvetési hiány 5% felett van, az adósságráta 70% fölött jár és emelkedik, miközben az MNB márciusi előrejelzése szerint az infláció 2026-ban átlagosan 3,8%, 2027-ben 3,7% lehet, a jegybanki alapkamat pedig jelenleg 6,25%. Vagyis az euró felé vezető út első szakasza nálunk nem technikai átállás lenne, hanem hitelességi fordulat, költségvetési fegyelem, alacsonyabb infláció, erősebb intézményi bizalom és kiszámíthatóbb gazdaságpolitika.

Itt azért fontos megjegyezni, hogy a leendő kormány nagy vállalásokat tett többek között az oktatás, egészségügy és az infrastruktúra (pl.: vasúthálózat) mielőbbi fejlesztésére. Ezek a fejlesztések giga összegűek és folyamatos, több ezer milliárd HUF/év állami beruházásokkal egyenértékűek, ami tovább növelheti a költségvetési hiányt és az államadósságot, még akkor is, ha közben megérkeznek a befagyasztott EU-s támogatások. Az euró bevezetéséhez szükséges szigorú fiskális politikával ezek a nagy összegű kiadások pont szembe mennek. Tehát itt azért látni egy ellentmondást, azaz egyszerre fejleszteni az országot és stabilizálni az államháztartást nagyon nehezen értelmezhető (még akkor is, ha létrehozunk vagyonvisszaszerzési hivatalt, megszüntetjük a propaganda minisztériumot és hazahozzuk az EU-s támogatásokat, stb…ezekben nincs annyi).

És itt jön a lényeg! Most váltsak euróra vagy ráérek még?

A forint első reakciója megvolt és a piac azt üzente, hogy ha javul az EU-val a viszony, és elérhetővé válnak a befagyasztott források, akkor Magyarország kockázati prémiuma csökkenhet. A Reuters szerint mintegy 18 milliárd eurónyi forrásról van szó, ami önmagában is jelentős növekedési és finanszírozási hatású lehet. A Morgan Stanley becslése szerint ezek felszabadítása 1-1,5 százalékponttal is megdobhatná a hazai GDP növekedést. Ez a háttér magyarázza, miért tudott a forint ilyen gyorsan erősödni.

De ebből nem következik az, hogy innentől egyenes út vezet a még erősebb forinthoz. A régiós példák inkább azt mutatják, hogy az euróhoz közeledő országok devizája vagy már korábban erősen az euróhoz volt horgonyozva, vagy a nagy felértékelődés jelentős része jóval a céldátum előtt lezajlott. Vagyis a mostani magyar helyzetben a forint előtt valóban lehet még tér, ha a piac elhiszi a konvergenciaprogramot, de a mostani gyors erősödés után egyben, egyetlen árfolyamon euróra váltani könnyen lehet kapkodó reakció is.

Ezért a „mikor érdemes euróra váltani?” kérdésre szerintem nem az a jó válasz, hogy „most azonnal mindent”, hanem az, hogy fokozatosan, több lépcsőben. Aki hosszú távon euróban gondolkodik, euróban lesznek a kiadásai, vagy egyszerűen csökkentené a magyar kockázatot, annak a részleges, ütemezett átváltás védhetőbb stratégia lehet, mint a tökéletes belépési pont vadászata. Ha viszont a következő években tényleg hiteles eurófelkészülés indul, akkor az sem kizárt, hogy a forint még jó ideig erősebb és stabilabb marad annál, mint amit az elmúlt években megszokhattunk.

A magyar kötvénypiac lehet az egyik legnagyobb nyertes.

A kötvénypiac számára az eurófelkészülés üzenete világos, ha a piac azt látja, hogy Magyarország valóban képes lejjebb vinni az inflációt, csökkenteni a hiányt és mérsékelni az országkockázatot, akkor a hosszú hozamok lefelé indulhatnak. A Goldman Sachs szerint, ha a kormány komolyan gondolja az eurózónás csatlakozást, annak egyik korai lépése lehetne a 3%-os magyar inflációs cél közelítése az eurózóna 2%-os világához, ami jelentős hosszú hozamesést okozhatna. A piac már most ebbe az irányba kezdett el árazni.

Befektetőként ebből az következik, hogy a közepes futamidejű forintkötvények valóban vonzóak lehetnek, mert viszonylag kiegyensúlyozottan tudnak profitálni a hozamcsökkenésből. De itt nem áll meg a történet és a hosszú kötvények is fókuszba kerülhetnek. Ezeknél a kamatkockázat nagyobb, az árfolyammozgás is hevesebb lehet, viszont ha valóban tartós hozamcsökkenés indul el, akkor éppen a hosszú duration adhatja a legnagyobb árfolyamnyereség-potenciált. Röviden, közepes futamidő kiegyensúlyozottabb, hosszú futamidő kockázatosabb, de nagyobb sztori is lehet benne.

A fontos különbség az, hogy a kötvénypiac nem a politikai szlogenekre, hanem a számokra reagál. Ha ősszel és jövőre tényleg jön egy hiteles költségvetési pálya, csökken az inflációs nyomás és javul az ország finanszírozhatósága, az kedvez a hosszú hozamoknak. Ha viszont a piac azt látja, hogy az eurós terv inkább politikai üzenet, mint gazdaságpolitikai program, akkor a mostani optimizmus könnyen megtörhet.

A magyar részvényeknél nem csak az számít, mit veszünk, hanem az is, hogyan.

Ahogy a cikk legelején is írtam a  magyar részvénypiac első reakciója szintén azt mutatja, hogy az országkockázat csökkenése önmagában is felértékelődést tud okozni. A BUX csaknem 5%-ot ugrott a választási fordulat után, és a befektetők azt árazzák, hogy egy EU-s közeledés, az ország kockázati felár csökkenése, az uniós források megjelenése és a növekedési kilátások javulása a hazai részvények értékeltségére is pozitívan hathat. A választásokat követően az OTP-re is érkezett egy kifejezetten erős üzenet a piac felől. Az Autonomous Research 12 havi célárát 54 184 forintra emelte, ami akkor nagyjából 21%-os további felértékelődési potenciált jelzett, miközben a Morgan Stanley is pozitív katalizátorként értékelte a politikai fordulatot az OTP árfolyama számára.

A részvényeknél azonban nem feltétlenül érdemes egyetlen “egyszerű” sztoriban gondolkodni. Egy erősebb forint nem minden exportőrnek jó, a kamatcsökkenés sem minden üzleti modellre hat ugyanúgy, és a hazai blue chipek között is nagy különbségek lehetnek. Éppen ezért a következő évek nyertese nem feltétlenül az lesz, aki vakon „magyar részvényt” vesz, hanem az, aki felismeri a trendet, ha az országkockázat valóban csökken, a hazai piac egészét is felhúzhatja az újraárazás. Ebben a helyzetben sok befektetőnek racionális megoldás lehet nem egyedi papírokat válogatni, hanem hosszabb távon indexkövető befektetési alapon keresztül felülni erre a trendre akár magyar, akár tágabb régiós kitettséggel.

Régiós kitekintés: Mit mutat Horvátország, Szlovákia és Bulgária?

A régiós példák alapján az euróbevezetést megelőző időszakban általában nem egyetlen piac mozog nagyot, hanem egyszerre több folyamat indul el. A deviza jellemzően stabilabbá válik vagy erősödik, a hosszú hozamok csökkennek, miközben a részvénypiac profitálhat a javuló megítélésből – bár korántsem mindig egyenletesen.

Horvátország és Bulgária inkább azt mutatja, hogy ha egy ország devizája már eleve szorosan kötődik az euróhoz, akkor a fő történet nem az árfolyam körül zajlik, hanem a kockázati prémium csökkenésében és a finanszírozási feltételek javulásában. A részvénypiac ezeken a piacokon is tudott profitálni a kedvezőbb környezetből, de a globális inflációs és kamatmozgások időnként ezt is megtörték.

Szlovákia ezzel szemben inkább arra példa, hogy a csatlakozás előtti években a deviza még számottevően erősödhet, miközben a hosszú hozamok is látványosan közelítenek az eurózónás szintekhez. A részvénypiac azonban ott sem vált automatikusan egyirányú nyertessé, mert a nemzetközi ciklusok ezt a hatást könnyen felülírhatják.

A közös tanulság az, hogy az euró felé vezető út jellemzően kedvez a devizának és a kötvénypiacnak, a részvénypiac viszont ennél árnyaltabb képet mutat. Magyarország szempontjából ezért a legfontosabb kérdés nem az, hogy lesz-e euró, hanem az, hogy a piac mennyire hiszi el az odáig vezető pályát.

Mit érdemes ebből levonnia egy magyar befektetőnek?

1. Az euróhoz vezető út jellemzően nem egyetlen eszközt jutalmaz, hanem egyszerre több piaci területen is kedvező folyamatokat indíthat el.

2. Ha a piac hitelesnek látja a felkészülési pályát, akkor a deviza jellemzően erősödik vagy stabilabbá válik.

3. Ezzel párhuzamosan a hosszú hozamok csökkenhetnek, ami a kötvénypiac számára kedvező környezetet teremthet.

4. A részvénypiaci megítélés is javulhat, különösen akkor, ha az országkockázat mérséklődik, és nő a befektetői bizalom.

5. Magyarországon most ennek a folyamatnak még elsősorban az első, várakozásokra épülő szakaszát látjuk.

6. Aki a következő évekre szeretne erre a trendre pozíciót felvenni, annak logikus lépés lehet a fokozatos euródiverzifikáció.

7. Emellett érdemes figyelni a közepes futamidejű, valamint a nagyobb kockázat mellett nagyobb potenciált kínáló hosszú futamidejű kötvényeket is.

8. A részvénypiaci oldalon racionális megközelítés lehet a hazai vagy régiós trendet indexkövető befektetési alapon keresztül megjátszani.

9. A döntő kérdés nem az, hogy egyszer bevezetik-e az eurót, hanem az, hogy a piac elhiszi-e: Magyarország valóban végig is megy az odavezető úton.

10. Ha igen, akkor nemcsak a forint pályája változhat meg, hanem a teljes hazai befektetési környezet is kedvezőbben alakulhat.

11. Ebben a történetben nem maga az euró bevezetésének napja lesz a legfontosabb, hanem az azt megelőző 2–4 éves felkészülési időszak, amikor a piac fokozatosan átárazza Magyarországot.

    
    

    Amennyiben érdekel, hogy milyen gazdasági ciklusban, milyen eszközöket érdemes alul vagy felül súlyozni a portfóliódban megtudhatod ingyenes e-bookunkból, ami már hangoskönyv formájában is meghallgatható!

    Ingyenes befektetési óra e-book.

Jogi nyilatkozat:

A cikkben megjelenő információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek befektetési tanácsadásnak, befektetési ajánlásnak vagy pénzügyi elemzésnek. Az írásban szereplő megállapítások a szerző(k) saját véleményét és értelmezését tükrözik, és nem tekinthetők egyedi befektetői döntések megalapozására alkalmas, személyre szabott javaslatnak. Az itt leírtak alapján meghozott befektetési döntések következményei kizárólag az olvasót terhelik, azokért sem a szerző(k), sem a megjelenést biztosító felület nem vállal felelősséget.