364 forintos euróval számol a kormány – mit üzen a 2027-es költségvetés a befektetőknek?
A magyar kormány bemutatta a 2027-es költségvetés legfontosabb számait, amelyek között két adat különösen felkeltette a befektetők figyelmét: a GDP 4,9%-ára tervezett költségvetési hiány és a 364 forintos euróárfolyam. Az előbbi a vártnál kedvezőbb, az utóbbi pedig érdekes kérdéseket vet fel. Vajon a kormány tartósan erős forintra számít? És mit jelenthet mindez azoknak, akik állampapírban, részvényekben vagy devizában tartják megtakarításaikat?
A vártnál kedvezőbb hiánycél
A 2027-es költségvetés egyik legfontosabb üzenete a hiány csökkentése. A kormány a 2026-ra várt 7,5%-os GDP-arányos deficitet jövőre 4,9%-ra mérsékelné, miközben 2,4%-os gazdasági növekedéssel és 77,2%-os államadósság-rátával számol.
A 4,9%-os hiánycél pozitív meglepetésnek tekinthető, hiszen a bejelentést megelőző piaci várakozások jellemzően 5% feletti hiánnyal kalkuláltak. Az előzetes elemzésekben például az 5,2%-os deficitcél számított semleges forgatókönyvnek.
A különbség első pillantásra nem tűnik nagynak, de a befektetők számára fontos jelzés: a kormány a korábban vártnál gyorsabb költségvetési konszolidációt tervez. A hiány mérséklését 1465 milliárd forintos kiadáscsökkentés és 665 milliárdos nettó adóbevétel-növekedés alapozná meg. A cél 2030-ra már 3% alatti deficit elérése.
A kérdés természetesen az, mennyire lesznek teljesíthetők ezek a vállalások. A gazdasági növekedés, az energiaárak és a tervezett megtakarítások megvalósulása egyaránt befolyásolhatja a tényleges eredményt.
Hogyan reagált a forint és a befektetői piac?
A költségvetési bejelentésekre a forint kezdetben kedvezően reagált. Október 19-én, a 4,9%-os hiánycél ismertetését követően az euró árfolyama átmenetileg 362 forint alá süllyedt, majd a kereskedés későbbi szakaszában 363 forint körül stabilizálódott. Estére 362,72 forintig erősödött a magyar fizetőeszköz.
Ez arra utal, hogy a befektetők nem fogadták bizalmatlanul a költségvetési terveket, ugyanakkor jelentős, tartós árfolyam-erősödést sem váltottak ki a bejelentések. A következő napok mozgása már óvatosabb képet mutatott. Október 21-én reggel 364,26 forint körül jegyezték az eurót. Október 22-én pedig 365,93 volt az árfolyam.
A piac tehát kedvezően értékelhette a vártnál alacsonyabb hiánycélt, de a forint árfolyamát továbbra sem kizárólag a magyar költségvetés határozza meg. A nemzetközi befektetői hangulat, az energiaárak és a kamatkülönbözetek legalább ilyen fontosak.
Mit jelent a tervezett 364 forintos euróárfolyam?
A költségvetés másik érdekes száma a 364 forintos euró. Kármán András pénzügyminiszter megerősítette, hogy a kormány ezzel az árfolyammal készítette a 2027-es költségvetési számításokat.
Fontos azonban tisztázni: ez nem hivatalos árfolyamcél, és nem is ígéret arra, hogy 2027-ben 364 forint lesz egy euró. A költségvetés tervezésekor szükség van egy feltételezett árfolyamra, hiszen az államnak euróban keletkező bevételei és kiadásai is vannak. Ilyenek például az uniós források, a devizaadósság kamatfizetései vagy egyes nemzetközi kötelezettségek. Az árfolyam változása ezek forintban számított értékét is módosítja.
A 364 forintos feltételezés ugyanakkor figyelemre méltó, mert közel áll a bejelentés idején érvényes piaci árfolyamhoz. Vagyis a költségvetés nem épít jelentős forintgyengülésre, de erősödésre sem.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kormány képes lenne ezen a szinten tartani az árfolyamot. A forint szabadon lebegő deviza, amelynek értékét elsősorban a piaci kereslet és kínálat alakítja.
Mire érdemes figyelni 2027-ben?
A költségvetés önmagában nem dönti el a forint sorsát. A Magyar Nemzeti Bank október 20-án változatlanul 5,5%-on tartotta az alapkamatot, hangsúlyozva a pénzügyi stabilitás és a kedvező reálkamat fontosságát.
A következő hónapokban három tényező lehet különösen fontos: a hiánycsökkentési intézkedések tényleges megvalósulása, az infláció és a jegybanki kamatpolitika alakulása, valamint a nemzetközi befektetői környezet. Ha a költségvetési konszolidáció sikeres, az támogathatja a forint stabilitását és az állampapírhozamok mérséklődését. Egy kedvezőtlen külső gazdasági fordulat vagy a hiánycél elvétése azonban könnyen felülírhatja ezt a folyamatot.
Mit érdemes ebből levonni?
A 2027-es költségvetés első befektetői üzenete kedvező: a 4,9%-os hiánycél ambiciózusabb a korábbi piaci várakozásoknál, és a kezdeti árfolyamreakció sem mutatott bizalomvesztést. A 364 forintos euróárfolyamot azonban nem érdemes befektetési iránytűként kezelni. Sokkal inkább a kormány gazdasági tervezésének egyik feltételezése.
Kisbefektetőként a legfontosabb tanulság, hogy egyetlen költségvetési szám alapján nem érdemes átrendezni a megtakarításainkat. A forint- és devizabefektetések megfelelő aránya továbbra is a befektetési időtávtól, a kockázatvállalási hajlandóságtól és a pénzügyi céloktól függ.
A következő hónapokban pedig nemcsak azt lesz érdemes figyelni, mit tervez a kormány, hanem azt is, hogy a piac mennyire hisz a tervek megvalósulásában és a külső környezet, az energia árak hogyan alakulnak majd a 2027-es évben.
Jelen cikk tájékoztató és edukációs célt szolgál, nem minősül személyre szabott befektetési vagy adó tanácsadásnak. A befektetések értéke csökkenhet, és a múltbeli teljesítmény nem jelent garanciát a jövőbeli eredményekre.
Comments