Devizás befektetések: Egyre többen ismerik fel, hogy hosszú távon a Forint megtakarításnak nincs sok értelme.

Sokan érzik úgy, hogy miközben szorgalmasan gyarapítják megtakarításaikat forintban, a pénzük egyre kevesebbet ér – főleg, ha külföldi utazásról, online vásárlásról vagy devizás eszközök vásárlásáról van szó. Az euró és a dollár hosszú távú erősödése miatt egyre többen keresik a lehetőségeket devizás befektetésekben. De vajon tényleg jobb euróban vagy dollárban tartani a megtakarításainkat? Milyen kockázatokat rejt ez a stratégia, és mikor éri meg alkalmazni?

Mi az a devizás befektetés?

Devizás befektetésnek nevezzük mindazokat a megtakarítási vagy befektetési formákat, amelyek nem forintban, hanem külföldi pénznemben (pl. euróban vagy amerikai dollárban) történnek. Ide tartozhat például egy eurós állampapír, egy amerikai dollárban denominált kötvény, vagy akár egy devizaszámlán elhelyezett megtakarítás is.

Ezek a befektetések nemcsak hozamot termelhetnek, hanem árfolyamnyereséget is hozhatnak – illetve kockázatot is hordozhatnak – a forint és az adott deviza egymáshoz viszonyított változása révén.

A forint vásárlóereje devizákhoz képest – hová tart a pénzünk értéke?

Mielőtt elmélyülnénk a devizás befektetések részleteiben, érdemes egy pillantást vetni arra, hogyan teljesített a magyar forint az elmúlt másfél évtizedben a leggyakrabban használt devizák – az euró és az amerikai dollár – ellenében.

2010-ben még 278.5 forintot kellett adnunk egy euróért, de 2025-re ez már 400 forint környékén alakul. Ez azt jelenti, hogy évente átlagosan ~2,4%-kal gyengült a forint az euróval szemben. Tehát, aki 2010-ben vett eurót, és nem csinált mást a pénzzel csak betette a széfbe, így is 15 év alatt összesen közel 40%-os hozamot ért el azáltal, hogy a forintját lecserélte euróra.

A dollárral szemben 2025-ben igaz jelentősen erősödött a forint, hiszen a januári 400 forint feletti szintekről nyár közepére 345 forintos árfolyamot láthatunk, de így is közel ~3,8%-os gyengülést jelent éves átlagban 2010 óta, amikor 208,65 forint volt átlagosan 1 dollár. Tehát itt a teljes árfolyamnyereség kb. 60% lett azok számára, akik dollárt vettek 2010-ben. Az látszik ezekből az adatokból, hogy forint hosszú távon jelentős értékvesztést könyvelhetett el a főbb devizákkal szemben és azok, akik devizában takarítottak meg, olybá tűnik, hogy nagyon jól döntöttek.

Ez a trend sok befektetőt, megtakarítót arra késztet ma már, hogy a forint mellett devizában is gondolkodjon – akár megtakarítási, akár befektetési céllal. Mindezt pluszban még a kialakult magas geopolitikai kockázatok is erősítik, hiszen, ha belegondolunk abba, hogy a II. Világháború óta nem volt ekkora háborús kockázat a világban, akkor könnyen rájöhetünk arra, hogy logikus védekezés (adott esetben felkészülés) az, ha tartunk olyan devizát, amit külföldön is tudunk használni. Szerencsére erre már számos lehetősége van a megtakarítóknak. Most megmutatjuk, mik a főbb előnyők, mik a hátrányok és a kockázatok, amelyeket érdemes mérlegelni, ha devizában kezdenél befektetni, megtakarítani. 

Előnyök

A magyar befektetők körében egyre nagyobb az érdeklődés a devizás eszközök iránt – és nem véletlenül. A legfőbb motivációk:

1. Árfolyamvédelem, árfolyamnyereség

A forint hosszú távú gyengülése miatt sokan keresik azokat a megoldásokat, amelyek megőrzik megtakarításaik értékét a nemzetközi színtéren is. Egy eurós vagy dolláros befektetés – különösen, ha hosszú távú célra szánjuk – segíthet ellensúlyozni a forint leértékelődéséből fakadó veszteséget. Természetesen arra nincs semmilyen garancia, hogy ez a gyengülés továbbra is fent fog állni, mint az elmúlt 15 évben (akár lehetnek olyan periódusok, amikor erősödhet a forint), de ha belegondolunk abba, hogy a magyar gazdaságnak egyik alapvető versenyképességét a forint gyengén tartása biztosítja, ami egyrészt vonzza a külföldi működő tőkét, másrészt jót tesz az exportnak, akkor az nem felelőtlenség kimondani, hogy annak sokkal nagyobb a valószínűsége, hogy hosszú távon megmarad a trendszerű gyengülés, mint annak, hogy hosszú távon megfordul a trend és a forint folyamatosan erősödni fog. 

2. Nemzetközi diverzifikáció

A devizás befektetés lehetőséget teremt arra, hogy kilépjünk a hazai piac szűk keretei közül, és hozzáférjünk a globális pénzügyi piacokhoz. Ez nemcsak többféle eszközhöz való hozzáférést jelent, hanem nagyobb stabilitást, védelmet és rugalmasságot is adhat a portfóliónak.

3. Kamatkülönbségek kihasználása

Egyes időszakokban jelentős különbség van a különböző devizák kamatkörnyezete között. Ha például a dollár kamatszintje lényegesen magasabb, mint az euróé vagy a forinté, akkor a devizaváltással elérhető hozam is magasabb lehet – igaz, ezzel együtt az árfolyamkockázat is megnő.

4. Geopolitikai kockázatokra történő felkészülés

A II. Világháború óta nem volt ilyen sok fegyveres konfliktus és talán utoljára a hidegháború idején volt ekkora háborús feszültség a világon. Ha csak forint megtakarításunk van, vajon mit kezdünk vele, ha adott esetben külföldre kell mennünk? Nos, a kérdés logikus. Sok mindent nem. A forintot nem tudjuk használni határon kívül, viszont az euró és/vagy a dollár használható. Ebből fakadóan érdemes pénzügyileg is felhalmozni veszély esetére deviza stratégiai tartalékot, ami lehet euró és/vagy dollár.  

5. Felkészülés az euró bevezetésére

Most biztosan felnevetsz, hiszen 2004. május 1. óta hazánk ugyan teljes jogú tagja az Európai Uniónak, de még mindig nincs eurónk. Jogos a felnevetés, mert közel és távol sem vagyunk még attól, hogy legyen eurónk (egyedül 2016-2017-ben volt egy időszak, amikor megtehettük volna elvben, hogy bevezetjük, de nem tettük. Erre majd külön cikket tervezünk szánni). Viszont azt kevesen tudják, hogy hosszú távon elég tiszta a kép, hogy mik történhetnek ebben a kontextusban. Az egyik, ha kilépünk az Európai Unióból. A második, hogy megszűnik az euró. A harmadik, hogy bevezetjük az eurót. Az első kettőt tárgyalni részletesen nem érdemes, hiszen egyrészt óriási támogatottsága van hazánkban az Európiai Unióban maradásnak, másrészt a magyar gazdaság integráltsága szintén óriási az Európai Unióban. Elég csak az exportunkat megnézni: 80%-ban az Európiai Unióba exportálunk. Tehát sem gazdaságilag, sem társadalmilag nem értelmezhető Magyarország az Európai Unió nélkül. Ha kilépnénk onnan, akkor az nagyjából 10-szer akkor gazdasági katasztrófát jelentene számunkra, mint amikor elvesztettük a Szovjet piacot 1989 után (ezzel persze nem azt akarjuk mondani, hogy az hiba volt, inkább csak velejárója). Annak a valószínűsége pedig, hogy megszűnik az euró szintén elhanyagolható, hiszen a világon a 2. legnagyobb devizatartalék (az első egyébként az amerikai dollár). 

Tehát nézzük azt az esetet, ha bevezetjük az eurót: ebben az esetben, ha valaki forintban takarít meg, akkor véleményünk szerint hatalmas kockázatot vállal hosszú távon. Egy példán keresztül érthető meg, miért. Tegyük fel, hogy 10 év múlva bevezetik az eurót és a következő 10 évben szintén marad ez az átlagos évi 2,4%-os forintgyengülés. Ebben az esetben nagyjából 10 év múlva további 30%-ot gyengül a forint az euróval szemben. Ez azt jelenti, hogy 10 év múlva nagyjából 520-600 Ft között lesz 1 euró. Ha csak forint megtakarításunk lesz 10 év múlva, akkor az összes forint megtakarításunkat az átálláskor 520 - 600 Ft között elosztják és így fog átalakulni a forint megtakarításunk euróvá. Nos, akkor nem logikusabb most elkezdeni venni 400 Ft/euró értéken? A válasz, szerintem egyértelmű. Tehát hosszú távon, 10 éves időszakban fundamentálisan mindig érdemes devizát tartani. 

Hátrányok és kockázatok

Ahogy minden befektetésnél, úgy a devizás eszközöknél is fontos mérlegelni az előnyöket, de ugyanakkor mérlegelni kell a hátrányokat és a lehetséges kockázatokat is. Egy tudatos döntéshez nem elég a hozamot nézni.

Hátrányok

• A deviza befektetések, ha forintban van csak jövedelmünk/bevételünk és azt váltjuk át devizára, akkor csakis hosszú távon szabad gondolkodni (legalább 5+ évben, akár mint egy ingatlan befektetés esetén is).  Ennek oka az, hogy a forintnak lehetnek olyan időszakai, amikor erősödhet, konkrét példát is tudunk mondani erre: aki 2022 októberében vett eurót, az még a mai napig bukóban van (feltéve, ha nem fektette be valamilyen eszközbe), hiszen akkoriban a forint árfolyama 430 Ft körül mozgott az euróval szemben, ma pedig olyan 400 Ft körül mozog. Tehát a deviza vétel (feltéve, ha nem vagy profi devizakereskedő) hosszú távú vétel, rövid távú, likvid befektetésekre nem alkalmas. Tehát nem vésztartalék, hanem stratégiai tartalékként kell rá gondolni.

• Átváltási költségek: banki spread, váltási díj, utalási költség – ezek mind csökkentik a nettó hozamot. Tehát ezeket érdemes alaposan megvizsgálni, mielőtt döntesz. 

• Adózás: az árfolyamnyereség külön adózási szabályok alá eshet, különösen ha nem TBSZ-en történik a befektetés.

• Befektetési lehetőségek: kétségkívül igaz, hogy noha hazánkban vannak már nagyon profi deviza befektetési alapok, de a forint alapok skálája még mindig szélesebb, mint a devizáké, tehát előfurdolhat az, hogy az a befektetési alap, amit már forintosként használsz, nem feltétlenül tudod megvenni ugyanazt devizában. 

Kockázatok

• Az időzítés: nagyon fontos hangsúlyozni, hogy rövid távon vásárolni devizát rendkívül kockázatos művelet, hiszen rövid távon akár az adott deviza gyengülhet (mint pl.: a dollár 2025 első félévében) és/vagy akár a forint erősödhet az adott devizával szemben. 

• A készpénzben tartás: Sokan vannak, akik addig jutnak el, hogy ugyan megveszik a devizát, de ahelyett, hogy befektetnék valamilyen eszközbe, egész egyszerűen otthon tartják készpénzben, azaz valutában. Kétségkívül igaz, hogy érdemes vésztartalékként otthon tartani valutát (és forintot is), de nem nagy összegben. Ha baj van, jól jöhet. Például, ha pár napig áramszünet van és nem működnek a bankautomaták vagy hirtelen külföldre kell menni. Ugyanakkor ennek számos kockázata van, ezekből kettőt kiemelünk: 1. minden devizának van értékromlása, ha nincs befektetve. Azaz hiába tartasz otthon a párnák alatt valutát, annak a valutának is van inflációja, ami ebben az esetben a készpénz tartásnak a költsége.  2. Igaz, hogy hazánkban a közbiztonság európai színvonalú, de a kockázat attól még ott van, hogy bizony ellophatják, ha betörnek a házadba/lakásodba. Igaz lehet rá biztosítást kötni, ill. lehet páncélszekrényben tartani (ezeket mind javasoljuk is), de ezeknek szintén van költsége, amit téged terhel. 

• A rossz befektetési döntés: a leggyakoribb hiba és kockázat, amikor a szomszédnak, a havernak vagy akár a fodrásznak hiszünk, hogy mibe kell fektetni. Ők nem szakértők, nem értenek feltétlenül annyira jól a befektetési lehetőségekhez, mint mondjuk egy képzett, gyakorlott közgazdász. Ezt az időt és pénzt nem szabad megspórolni. 

• Spekuláció: azaz hezitálsz, mert vársz a tökéletes időzítésre. Teljesen felesleges, ugyanis senki sem tudja, hogy ennél lejjebb vagy feljebb fog menni az árfolyam. Soha senki nem találja el, még a legprofibb devizakereskedők sem. Ehelyett gondolkodj stratégiában és hosszú távon. 

A devizás befektetés nem spekuláció, hanem stratégiai döntés

A devizás befektetés sokkal több, mint egy árfolyamra tett „fogadás”. Hosszú távon a diverzifikáció az egyik legfontosabb eszközünk a kockázatok csökkentésére – és ebbe nemcsak az eszköztípusok (részvény, kötvény, ingatlan stb.), hanem a deviza összetétel is beletartozik.

A forint hosszú távú gyengülése nem garancia a jövőre, de jól mutatja, hogy a kizárólag forint alapú megtakarítások jelentős vásárlóerő-veszteséget szenvedhetnek el. Egy tudatosan összeállított portfólióban helye lehet eurós és dolláros eszközöknek is, akár kamatozó állampapírok, akár befektetési alapok, akár külföldi értékpapírok formájában.

Gondolkodj rendszeres megtakarításban

A devizás befektetésbe nem szükséges „tökéletes időzítéssel” beszállni. Sőt, a legtöbb esetben nem is érdemes erre törekedni. Ha rendszeresen, kisebb összegekkel fektetsz be különböző árfolyamszinteken, akkor az idő előrehaladtával egy kiegyenlítettebb, kedvezőbb átlagos bekerülési árfolyamod lesz – ez a klasszikus átlagköltség-hatás (cost averaging).

Összefoglalva: A devizás megtakarítás nem a bizonytalanságról, hanem épp az egyensúlyról szól. Tudatos eszközként használva segíthet megőrizni megtakarításaid értékét, kiterjeszteni a befektetési lehetőségeidet, és növelni a pénzügyi szabadságodat, továbbá lesz olyan devizát, amit nemzetközi szinten is tudsz használni, ami a mai geopolitikai helyzetben már alapvető fontosságú.

Szeretnél mélyebben elmerülni a befektetések világában?

Töltsd le ingyenesen “Befektetési Iránytű” című e-bookunkat, és ismerd meg, hogyan működnek a gazdasági ciklusok, valamint azt is, mely eszközosztályok teljesítenek jól egyes időszakokban.

👉 Töltsd le az e-bookot most!

Ebben az útmutatóban:

• Megtanulhatod, hogyan azonosítsd a gazdasági ciklusok különböző fázisait,

• Megismerheted, mely eszközök (részvények, kötvényalapok, pénzpiaci vagy árupiaci termékek) lehetnek vonzóak az adott időszakban,

• És tippeket kapsz arra, hogyan hasznosítsd ezt a tudást saját portfóliód építésében vagy finomhangolásában.

📞 Ha pedig szívesen konzultálnál velünk személyesen a megtakarításaid és befektetéseid kapcsán, örömmel osztjuk meg veled 25 éves tapasztalatunkat, hogy magabiztosabban hozhass döntéseket a tőkepiacokon.

👉 Kapcsolati űrlap: