1986 óta nem gyengült ennyit a dollár: mi történt, kinek jó, és mit hozhat 2026?

Noha 2024 végén óriási optimizmus övezte az amerikai gazdaságot és tőkepiacot, így az elemzők és a befektetők többsége a dollár erősödését várta. Ha figyelembe vesszük Donald Trump által bevezetett vám politikát, akkor minden közgazdasági tankönyv szerint is a dollárnak erősödnie kellett volna, hiszen a vámok, az árak emelkedését, amely inflációt, ennek eredményeképpen magas kamatszintet prognosztizál, amely végső soron erős dollárt jelent. Mégis pont ennek az ellenkezője történt. A cikkünkben elemezzük az okokat, illetve azt is, mi várható 2026-ban.

2025-ben „elfáradt” a dollár, a politika pedig ráerősít a témára

2025 egyik izgalmas gazdasági kérdése nem volt más, mint hogy a dollár látványosan vesztett korábban megszokott erejéből. Jól mutatja ezt a dollár index (DXY) alakulása, amely a dollár teljesítményét hat vezető devizával – elsősorban az euróval – szemben méri. A DXY az év során több mint 9 százalékos visszaesést mutatott, ami egyértelműen jelzi, hogy a dollár globális szinten is gyengébbé vált.

A dollár gyengülése 2025-ben elsősorban az euróval szemben volt látványos. Az USD/EUR árfolyam az év során mintegy 11 százalékkal esett, ami önmagában is jelentős elmozdulás. Mivel az euró a dollárindex több mint felét adja, ez a mozgás döntő szerepet játszott abban, hogy a dollár globális mércével mérve is érezhetően gyengébbé vált.

A háttérben egyszerre jelentek meg monetáris, makrogazdasági és politikai tényezők. A piac egyre kevésbé árazott tartós amerikai kamatelőnyt, miközben az Egyesült Államok növekedési kilátásai körül is nőtt a bizonytalanság. Mindezt tovább erősítette a politikai környezet: 2025-ben Donald Trump visszatérése a Fehér Házba újra napirendre tette a „milyen dollár az ideális az Egyesült Államok számára” kérdését. Trump korábbi és jelenlegi megnyilvánulásai alapján a hangsúly inkább egy versenyképesebb, azaz gyengébb dollár irányába tolódik, amely támogathatja az amerikai ipart és exportot – még akkor is, ha a hivatalos kormányzati kommunikáció továbbra is az „erős dollár politikáját” hangsúlyozza.

Miért gyengült a dollár 2025-ben?

Kamatpálya: a „kamatelőny” olvadása

A dollár egyik legfontosabb támasza az volt, hogy a befektetők tartós amerikai kamatelőnyt láttak. 2025-ben viszont egyre erősebb lett az a várakozás, hogy a Fed a következő időszakban inkább lazít (azaz kamatot csökkent), ami csökkenti a dollár vonzerejét. A JPMorgan egyik elemzése is azt emeli ki, hogy a gyengülő makrokép növeli a kamatcsökkentési várakozásokat, ami a dollárt leértékelő irányba hat. JP Morgan

Makroadatok és bizonytalanság: növekedés, munkaerőpiac, infláció

A dollár gyengülésének egyik legfontosabb – és gyakran alulértékelt – oka 2025-ben az volt, hogy megbomlott az amerikai makrogazdaság korábbi „kivételességébe” vetett hit. Az előző években az Egyesült Államok gazdasága gyorsabban nőtt, rugalmasabb munkaerőpiaccal és erősebb fogyasztással működött, mint Európa vagy számos más fejlett régió. Ez a kép azonban 2025-ben fokozatosan árnyaltabbá vált.

A 2025-ös év során az amerikai GDP-növekedés üteme láthatóan lassult, és egyre inkább közelített a potenciális növekedési rátához. Bár technikai értelemben nem beszélhetünk recesszióról, a gazdasági aktivitás több szektorban – különösen az iparban és a beruházásoknál – mérséklődött. A piac számára ez azért volt kulcsfontosságú, mert csökkent az a narratíva, hogy az USA tartósan gyorsabban nő, mint a versenytárs gazdaságok. Amint ez az előny halványul, a dollár iránti strukturális kereslet is gyengülhet.

A munkaerőpiac továbbra is viszonylag erős maradt, de 2025-ben egyre több jel utalt arra, hogy a korábbi túlfűtöttség lecseng. A foglalkoztatás bővülése lassult, a munkahelyteremtés üteme mérséklődött, miközben a bérdinamika is kevésbé volt nyomás alatt. Ez önmagában pozitív fejlemény lehet inflációs szempontból, ugyanakkor a devizapiac számára azt üzente: csökken a Fedre nehezedő kényszer, hogy hosszú ideig magasan tartsa a kamatokat. Ez a kamatvárakozásokon keresztül közvetlenül dollárgyengítő hatású.

Az inflációs folyamatok szintén kulcsszerepet játszottak. Bár az infláció nem tűnt el, 2025-ben egyre inkább a dezinflációs irányba mutató kockázatok kerültek előtérbe. A piacok azt látták, hogy az inflációs nyomás fokozatosan enyhül, különösen a szolgáltatások és a bérek oldaláról. Ennek következtében az inflációs várakozások is mérséklődtek, ami tovább erősítette azt a képet, hogy a Fed mozgástere a lazítás irányába bővülhet.

A devizapiacon ez azért kritikus, mert a dollár értékét nem a múltbeli infláció, hanem a jövőbeni kamat- és reálkamat-kilátások határozzák meg. Ha a befektetők úgy ítélik meg, hogy az infláció kontroll alatt marad, miközben a növekedés lassul, akkor a dollár mögötti monetáris támasz is gyengébbé válik.

Fiskális kockázatok és bizalmi prémium

A dollár nem csak kamatkülönbözet: intézményi bizalom és kockázati prémium is. 2025-ben több anyag is kiemeli, hogy a fiskális pálya és a jegybanki függetlenség körüli viták a dollárra is rárakhatnak egy „bizalmi felárat” – negatív irányban. A Reuters decemberi összefoglalója külön foglalkozik azzal, hogy 2026-ban a Fed függetlensége politikai nyomás alatt is lehet. Reuters

Kinek jó és kinek rossz a gyengébb dollár?

Ahogy már a bejegyzés elején is említettük, Donald Trump, második elnöki ciklusának indulása óta többször utalt arra, hogy egy a korábbiaknál gyengébb dollár előnyösebb lehet az amerikai gazdaság számára, ugyanakkor többször nyilatkozta ennek ellenkezőjét is, például, hogy az erős dollár az amerikai gazdaság jelképe. Az is elhangzott tőle, hogy a kriptovaluták fogják erőssé tenni az amerikai dollárt. Egy biztos,  Trump megnyilvánulásai esetén bőven van ellentmondás, egyre jobban kezd kirajzolódni a kép, hogy Donald Trump nyilatkozatait nem lehet komolyan venni. Mindazonáltal vannak nyertesei és vesztesei is a gyenge dollárnak. Nézzük meg ezeket.  

Nyertes iparágak (USA)

Exportőrök, ipar, repülőgépipar, gépgyártás: ha a dollár olcsóbb, az amerikai termékek külföldön versenyképesebbek, olcsóbbak lehetnek. Multinacionális vállalatok (tech, gyógyszer, fogyasztási cikkek): ezen cégek külföldi bevételi dollárban számolva „nagyobbnak látszanak”, ami javíthatja az eredményeket és profitabilitásukat is. Turizmus (USA-ba beutazó oldal): olcsóbbá válhat az USA mint úti cél a külföldieknek, ami támogatja a szolgáltatási exportot.

Vesztes iparágak (USA)

Importfüggő kiskereskedelem és fogyasztási cikkek egy része: drágulhat az import (különösen, ha nem euróban, hanem dollárban árazott beszállítói láncok dominálnak).Belföldi fogyasztó: ha az import drágulása átszivárog az árakba, az inflációs nyomást okozhat.

Inflációs hatás az USA-ban: kétirányú mechanizmus

A gyengébb dollár klasszikusan importált inflációt jelenthet (drágább import). Ugyanakkor, ha közben a globális kereslet gyengébb, vagy a belföldi kereslet csökken, az ellensúlyozhatja ezt a trendet. A végeredményt gyakran a nyersanyagárak döntik el: a dollár gyengülése sokszor feljebb tolja a dollárban jegyzett nyersanyagok árát, ami inflációs kockázatot jelenthet.

Mit jelent ez a feltörekvő országoknak – és Magyarországnak?

Feltörekvő piacok általában

A gyengébb dollár sok feltörekvő gazdaságnak jó hír lehet, mert a dollár adósság terhe (helyi devizában) csökkenhet, és a finanszírozási feltételek enyhülhetnek.

Magyarország: mi lehet a kézzelfogható hatás?

Olcsóbb USD-ben árazott import (de nem automatikus).Sok nyersanyag és energiahordozó dollárban jegyzett. Ha a forint a dollárhoz képest erősödik, az elvileg fékezheti bizonyos importköltségeket (például üzemanyag, ipari alapanyagok).

Export az USA felé: nehezebb a verseny. Ha a dollár gyengül a forinthoz (vagy az euróhoz) képest, az USA-ba irányuló export „drágábbnak tűnhet” dollárban, ami árversenyben hátrány. Ez főleg azoknál a magyar cégeknél releváns, ahol az amerikai értékesítés jelentős.

Befektetések: USD-kitettség. Ha magyar befektetőként dollárban tartasz eszközöket, a dollárgyengülés önmagában ronthatja a forintban mért hozamot – még akkor is, ha az amerikai eszköz ára dollárban nem változik sokat.

Mi jöhet 2026-ban? Mik az elemzői várakozások:

Elemzői forgatókönyvek: még lejjebb, majd vissza?

A Morgan Stanley 2025. november végi elemzése szerint a dollár tovább gyengülhet 2026 közepéig, és csak a második félévben jöhet érdemi visszapattanás. Morgan Stanley

Fed-kamatvárakozások: túlzott a piaci várakozások

A Reuters december 17-i összefoglalója szerint a Fed előrejelzése csak egy 2026-os vágást sugall, miközben a piac kettőt áraz. Reuters Ha a befektetők végül több lazítást kapnak, az tipikusan dollár gyengítő; ha viszont a Fed szigorúbb marad a vártnál, az támaszt adhat 2026-ban a dollárnak.

Powell távozása és a „kormányhoz közelebbi” Fed-elnök kérdése

Jerome Powell FED elnök mandátuma 2026. május 15-én ér véget.  A Reuters szerint 2026 különösen turbulens lehet, mert a vezetőváltás a Fed függetlenségének percepcióját is tesztelheti. Reuters Ha a piac azt érzékeli, hogy az új Fed-elnök „kormányközelibb” és gyorsabban lazítana, az rövid távon további dollárgyengülést válthat ki (mert alacsonyabb reálkamatot, magasabb inflációs kockázatot áraz). Ugyanakkor ez kétélű: ha a bizalom sérül, a kockázati prémium nőhet, ami a pénzügyi kondíciókat is ronthatja.

Még egy Fed döntés, ami a dollár 2026-os gyengülése irányába hathat: „QE-szerű” lépések 

2025 decemberében a Fed havi mintegy 40 milliárd dollár értékben kezdett rövid lejáratú amerikai állampapírokat (Treasury bill) vásárolni, ami több évnyi mérlegszűkítés után fontos fordulatnak számít. A jegybank hangsúlyozta, hogy ez nem klasszikus mennyiségi lazítás (QE), hanem technikai jellegű likviditáskezelés, amelynek célja a bankrendszeri tartalékok stabilizálása és az év végi pénzpiaci feszültségek enyhítése. Ugyanakkor a piac szempontjából a megkülönböztetés kevésbé lényeges: ha a Fed eszközöket vásárol és növeli a mérlegét, az likviditást juttat a rendszerbe, ami monetárisan lazább környezetet teremt.

Ez a lépés különösen azért vált fontossá, mert a kamatcsökkentési ciklus várakozásai már eleve erősödtek, így a Fed intézkedése ráerősített a „dovish” jegybanki narratívára. A rövid hozamok csökkenése és a bőségesebb dollárlikviditás együttesen mérsékli a dollár kamatelőnyét, ami a devizapiacon tipikusan dollárgyengítő hatású. Bár a vásárlások a rövid futamidőkre koncentrálnak, a befektetők gyakran előretekintően áraznak, és ezt a lépést a szélesebb monetáris lazítás előszobájaként értelmezik.

A várakozások szerint a Fed legalább 2026 első feléig fenntarthatja ezt a likviditásmenedzsment-programot, különösen az adózási időszak környékén, amikor a bankrendszer tartalékigénye megemelkedik. Ha a gazdasági növekedés tovább lassul, az inflációs nyomás mérsékelt marad, és a Fed új vezetése valóban kormányhoz közelebbi, pragmatikusabb irányt vesz, akkor ezek a „QE-szerű” eszközvásárlások akár tartósabbá is válhatnak. Ebben az esetben a dollár számára 2026-ban sem feltétlenül az erősödés lesz az alapforgatókönyv, még akkor sem, ha időszakos korrekciók bármikor bekövetkezhetnek.

Amennyiben érdekelnek a devizás megtakarítási lehetőségek, akkor ajánljuk figyelmedbe ebben a témában írt korábbi blog cikkünket: Devizás befektetések: Egyre többen ismerik fel, hogy hosszú távon a Forint megtakarításnak…

Azt pedig, hogy milyen gazdasági ciklusban, milyen eszközöket érdemes alul vagy felül súlyozni a portfóliódban megtudhatod ingyenes e-bookunkból, ami már hangoskönyv formájában is meghallgatható! Ingyenes befektetési óra e-book.