A digitális jegybankpénz: A pénz jövője a digitális korban

A digitális jegybankpénz, vagy angol rövidítéssel CBDC, mára nem csupán technológiai újdonságként, hanem a pénzügyi rendszer fejlődésének egyik kulcsfontosságú elemként jelenik meg. Az elmúlt években a kriptovaluták térnyerése és a digitális gazdaság erősödése felgyorsította az igényt egy központilag szabályozott, biztonságos digitális fizetőeszköz iránt, ami így vált a pénz új korszakának egyik vezérhajójává.

A pénz fejlődése, hogyan jutottunk el a mai digitális pénz  korszakig?

A pénz története jóval összetettebb annál, mint amit az iskolai tankönyvek sugallnak. Bár gyakran úgy tanítják, hogy a pénz az árucserét váltotta fel, az társadalmi és kulturális antropológiai kutatások szerint a korai társadalmakban inkább adósságok, elszámolási egységek és közösségi nyilvántartások működtek, nem tömeges cserekereskedelem. A fémpénzek elterjedése később hozott egységesebb értékmérőt, de ezek megbízhatósága nagyon eltért területenként, amit jól mutat, hogy a 19. századi Amerikában külön „valuta-megbízhatósági könyv” segítette a kereskedőket eligazodni a sokféle magánbanki bankjegy között. A pénzügyi zűrzavart végül a jegybankok megjelenése kezdte rendezni: központi szereplőként egységes szabályokat, stabilabb pénzt és kiszámíthatóbb bankrendszert teremtettek.

Hosszú időn át az aranyfedezet adta a pénz értékének alapját, ám háborúk és válságok idején ezt gyakran fel kellett függeszteni. A második világháború után a Bretton Woods-i rendszer kötötte a dollárt az aranyhoz, de az 1970-es évekre ez is fenntarthatatlanná vált, így a világ áttért a ma ismert fiat pénzre, amely mögött már nem fizikai fedezet, hanem az állam hitelessége és a jegybankok politikái állnak. A modern pénzügyi rendszer így sokkal rugalmasabb lett, ugyanakkor nagyobb teret engedett a hitelalapú gazdaságnak is.

Ezzel párhuzamosan jelentek meg a kriptovaluták, amelyek a központosított rendszer alternatívájaként kínálnak digitális pénzt. A digitális jegybankpénz pedig éppen erre a kihívásra reagál: a decentralizált technológia előnyeit egyesíti a jegybanki stabilitással, így egy új fejezetet nyit a pénz történetében.

Digitális jegybankpénz: A modern pénzformák következő lépcsője

A digitális jegybankpénz a jegybankok által kibocsátott, teljes mértékben szabályozott digitális fizetőeszköz, amely felváltja a készpénzt és a hagyományos elektronikus fizetési módokat. Ez az új pénzforma lehetőséget teremt arra, hogy szélesebb rétegekhez jusson el a hivatalos fizetőeszköz, javítva a hozzáférést a pénzügyi szolgáltatásokhoz, különösen azok számára, akik eddig valamilyen okból hátrányban voltak a hagyományos banki rendszerrel szemben. Emellett csökkentheti a tranzakciós költségeket, növelheti a fizetési rendszer átláthatóságát és biztonságát.

Miben más a digitális jegybankpénz, mint a bankszámlán lévő pénz?

A bankszámlánkon tartott pénz valójában nem jegybankpénz, hanem kereskedelmi bank által teremtett bankpénz. Ezzel szemben a digitális jegybankpénz olyan, mintha közvetlenül a jegybank által kibocsátott készpénz digitális megfelelőjét kapnánk meg. Ez azt jelenti, hogy nincs bankcsőd kockázat, nem függ banki infrastruktúrától, és az elszámolása mindig azonnali.

A digitális jegybankpénzhez gyakran nem is szükséges bankszámla vagy bankkártya: egy mobilos „digitális pénztárcába” érkezik, amelyből QR-kóddal, érintéssel vagy akár offline módon is fizethetünk. Kínában például a digitális jüannal már lehet metró- és buszjegyet venni, Bahamákon pedig katasztrófahelyzetek után állami segélyt fizetnek ki így közvetlenül a lakosok digitális pénztárcájába — bankkapcsolat nélkül.

A digitális jegybankpénz egy másik fontos előnye, hogy bizonyos területeken olcsóbbá teheti az állam működését. Mivel a támogatások, adó-visszatérítések vagy rendkívüli segélyek közvetlenül, banki közvetítők nélkül kerülhetnek a lakossághoz, az államnak kevesebb tranzakciós és adminisztrációs költséggel kell számolnia. A kifizetések gyorsabbak, célzottabbak, és jóval kisebb a visszaélések esélye — mindezt úgy, hogy a legtöbb ország továbbra is kétlépcsős rendszert tervez, tehát a kereskedelmi bankok szerepe nem szűnik meg, csak átalakul.

Kik vezetik a digitális jegybankpénz bevezetését?

Világszerte több ország is aktívan teszteli vagy már bevezette digitális jegybankpénzét, gyakran egészen konkrét, hétköznapi fizetési helyzetekben is kipróbálva azokat.

Kína például az egyik legelőrehaladottabb szereplő: a digitális jüant már használják tömegközlekedési jegyek vásárlására Pekingben, adó-visszatérítések kifizetésére Sencsengben, valamint olyan nagy rendezvényeken, mint a 2022-es Pekingi Téli Olimpia, ahol a külföldi látogatók is fizethettek vele. Svédország az e-korona pilot során több bankkal és fintech céggel együttműködve teszteli a digitális fizetéseket — például offline működő fizetési funkciókkal, ami különösen fontos lehet a készpénzvisszaszorulás idején. A Bahama-szigetek már hivatalosan is bevezette a Sand Dollar nevű digitális valutát, amelyet a lakosság elsősorban szigetek közötti fizetésekre és állami segélyek gyorsabb kifizetésére használ, így nagyban javítja a pénzügyi inklúziót a távoli régiókban.

A Karib-térségben több ország (pl. Antigua & Barbuda, Grenada) is elindította a DCash nevű digitális devizát, amelyet kereskedelmi fizetésekhez és bankközi tranzakciókhoz egyaránt használnak. Az Európai Unió a digitális euró előkészítési fázisában tart, és olyan esettanulmányokat vizsgál, mint a közvetlen állami támogatások célzott kifizetése vagy a bankkártyás fizetéshez hasonló online-offline wallet megoldások.

Az Egyesült Államokban a Fed több pilotprojektben vizsgálta a CBDC működését — például a „Project Hamilton” nevű kutatásban szimulációk alapján tesztelték másodpercek alatti nagy volumenű tranzakciók lebonyolítását, akár több százezer fizetés feldolgozását egyetlen másodperc alatt.

Ezek a valós példák jól mutatják, hogy a digitális jegybankpénz már nem elméleti lehetőség, hanem számos országban konkrét fizetési szituációkban működő megoldás, amit egyre több jegybank vizsgál vagy vezet be.

Társadalmi hatások: Pénzügyi hozzáférés bővítése és a készpénz szerepének változása

A digitális jegybankpénz egyik legfontosabb társadalmi hozadéka a pénzügyi szolgáltatásokhoz való szélesebb körű hozzáférés, különösen azok számára, akik eddig valamilyen digitális vagy anyagi korlát miatt kiszorultak a hagyományos bankrendszerből. Emellett segítheti az állami támogatások pontosabb, gyorsabb és személyre szabottabb célba juttatását, megkönnyítve a szociális segélyek eljuttatását. Az egyre inkább készpénzmentes társadalom felé vezető út pedig alapjaiban változtathatja meg az emberek fizetési szokásait és a pénzhez való viszonyát.

Magyarország és a digitális jegybankpénz helyzete

A Magyar Nemzeti Bank aktív szereplője a digitális jegybankpénz kutatásának, többek között a DLTON platformon és a blockchain sandboxban zajlanak tesztek és pilot projektek. Ez azt jelzi, hogy Magyarország nyitott és elkötelezett a pénzügyi innováció iránt, és a digitális jegybankpénz bevezetése reális lehetőség a jövőben, különösen a pénzügyi szolgáltatások szélesítésében és a digitális gazdaság fejlesztésében. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy miközben az MNB az új digitális megoldásokat támogatja, a kormány egy másik irányból közelít: előírja minden településen az ATM-ek működését, és egyéb, a készpénz használatát fenntartó intézkedéseket vezet be. Ez a kettősség a hagyományos és az új pénzügyi megoldások között egyensúlyt keres, ami egy különösen fontos kihívás a hazai pénzügyi rendszer számára. Ez a helyzet rávilágít arra, hogy a digitális jegybankpénz bevezetéséhez nemcsak technológiai és szabályozási, hanem társadalmi szemléletváltásra is szükség lesz.

Kockázatok és kihívások

A digitális jegybankpénz bevezetése komoly adatvédelmi kérdéseket vet fel, hiszen a tranzakciók teljes nyomon követhetősége sértheti a magánélet védelmét. Emellett a technológiai biztonság és a pénzügyi rendszer egyensúlya szintén kritikus tényezők, hiszen a kereskedelmi bankok szerepének megváltozása átrendezheti a piaci viszonyokat és bizonytalanságot okozhat. Továbbá nagy kérdés, hogy mi lesz a dollár devizatartalék szerepével hosszú távon. Ha egyre több ország vezeti be a saját digitális jegybankpénzét, akkor kérdésként merülhet fel, hogy a dollárnak, mint devizatartalék szerepének, vajon milyen relevanciája lesz a jövőben? 

Mit hoz a jövő?

A digitális jegybankpénz a pénz evolúciójának következő lépcsőfoka lehet, amelyben a korszerű technológia és a központi szabályozás együtt teremti meg a pénzügyi rendszer biztonságosabb, átláthatóbb és mindenki számára elérhetőbb versenyképes jövőjét. Magyarország helyzete kiváló lehetőség arra, hogy egy kiegyensúlyozott és a hazai sajátosságokat figyelembe vevő digitális pénzügyi rendszert alakítson ki.