Mit kell tudnod a befektetési alapokról? Útmutató befektetőknek és megtakarítóknak.

A befektetési alapok nagyszerű belépőt jelentenek azoknak, akik elkezdenének tudatosan foglalkozni a pénzügyeikkel, de nem akarnak rögtön egyedül belevágni a részvénykereskedésbe vagy bonyolult pénzügyi eszközökbe. Egy jól kiválasztott alap hozzásegíthet a hosszú távú célok eléréséhez, miközben szakértői háttérre, diverzifikációra és átláthatóságra épül. Legyen szó akár havi megtakarításról, nyugdíjtervezésről vagy vagyonkezelésről – a befektetési alapok minden befektető számára kínálnak megfelelő alternatívát.

Mi az a befektetési alap?

A befektetési alap egy kollektív befektetési forma, amely lehetővé teszi, hogy sok kisbefektető egy közös alapba helyezze el a pénzét, amit aztán egy szakértői csapat fektet be különféle eszközökbe – például részvényekbe, kötvényekbe, ingatlanokba vagy pénzpiaci instrumentumokba. A közös befektetésnek számos előnye van: többféle eszközbe lehet egyszerre fektetni, megoszlik a kockázat, és olyan szakmai háttérhez is hozzáférünk, amely egyénileg elérhetetlen lenne.

A befektetési alap így egyszerű, átlátható és elérhető eszköz lehet azoknak, akik hosszú távon szeretnék gyarapítani megtakarításaikat, de nem akarnak napi szinten piacokat követni. A cikk további részében részletesen bemutatjuk, milyen konkrét előnyökkel jár ez a befektetési forma, és hogyan érdemes választani az egyes típusok közül.

Mi az az alapkezelő és mit csinál?

Az alapkezelő az a szakértői szervezet, amely a befektetési alapban összegyűjtött vagyont kezeli. Ők döntenek arról, hogy milyen eszközökbe fektessen az alap – például mikor vásároljanak állampapírt, részvényt, mikor csökkentsék a kockázatot, vagy mikor tartsanak több készpénzt.

Befektetési alapok vásárlásával egy egész szakértői csapatot állítunk a szolgálatunkba: portfóliómenedzserek, tőkepiaci elemzők, kockázatkezelők dolgoznak azon, hogy a ránk bízott vagyon a lehető legjobb módon hasznosuljon. Ők napi 8-10 órában foglalkoznak helyettünk azzal, hogy a változó piaci környezetben meghozzák a szükséges döntéseket.

Munkájukat szigorú szabályozás és felügyelet kíséri, Magyarországon például az MNB ellenőrzi az alapkezelők tevékenységét. Emellett minden alap működését részletes kezelési szabályzat írja le.

Mennyire népszerű a befektetési alap Magyarországon?

A befektetési alapok népszerűsége az elmúlt évtizedekben jelentősen nőtt Magyarországon, különösen azok körében, akik hosszú távra szeretnék gyarapítani megtakarításaikat anélkül, hogy napi szinten követnék a tőzsdei eseményeket.

A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2025 nyarára már közel 11 ezer milliárd forintot tartottak a magyar befektetők befektetési alapokban – ez jól mutatja, mennyire elfogadottá vált ez a forma a lakosság és az intézményi befektetők körében is. A választék rendkívül széles, így mindenki megtalálhatja a saját pénzügyi céljaihoz és kockázattűréséhez illeszkedő megoldást.

Milyen előnyei vannak a befektetési alapoknak?

A befektetési alapok legnagyobb előnye, hogy egyszerre kínálnak professzionális vagyonkezelést, diverzifikációt és könnyű hozzáférést. Nézzük meg ezeket részletesebben:

• Szakértelemhez jutunk: egy tapasztalt portfóliómenedzser és elemző csapat dolgozik a befektetési alap mögött, így nem kell saját magunknak értékelni a piaci lehetőségeket.

• Kisebb kockázat a diverzifikáció révén: az alap nem egyetlen befektetésbe teszi a pénzünket, hanem több különböző eszközbe – így ha egy részvény vagy kötvény gyengébben teljesít, azt más elemek kiegyensúlyozhatják.

• Alacsony belépési küszöb: már néhány ezer forinttal is részt vehetünk professzionális portfóliókban.

• Likviditás: a nyíltvégű alapokat jellemzően naponta vissza lehet váltani, így nem ragadunk bent hosszú időre a befektetésben.

• Átláthatóság: minden alap esetében elérhető a portfólió összetétele, múltbeli teljesítménye és költségstruktúrája.

Mindezek miatt a befektetési alap ideális eszköz lehet azok számára, akik hosszú távon, de kényelmesen és biztonsággal szeretnék befektetni megtakarításaikat.

Milyen típusú befektetési alapok léteznek? – eszközosztály szerint

A befektetési alapokat elsősorban az alapján különböztethetjük meg, hogy milyen típusú eszközökbe fektetnek. A leggyakoribb típusok:

• Részvényalap: elsősorban tőzsdén jegyzett részvényekbe fektet, így magasabb hozampotenciállal, de nagyobb árfolyam-ingadozással is jár. Hosszabb távra ajánlott, kockázatvállalóbb befektetőknek. Érdemes tudni, hogy nagyon széles skála áll rendelkezésre a részvény alapok tekintetében. Például vannak olyan részvény alapok, amelyek földrajzi (pl.: USA, Európai Unió, vagy Magyarország), vagy egy adott szektor (pl.: technológiai, egészségügy) területére fókuszálnak. Tehát lehetőséged van egy adott területre vagy akár egy adott szektorba is fektetni (és ezek kombinációja), ha ilyet keresel. Napjainkra egyre nagyobb a kereslet például a technológiai részvények iránt, hiszen a technológia mindenhol körül vesz minket, rohamosan fejlődik az élet minden területén.

• Kötvényalap: állampapírokba, vállalati kötvényekbe fektet, így jellemzően stabilabb, de alacsonyabb hozamot kínál. Konzervatívabb befektetőknek és középtávú célokhoz ideális.

• Vegyes alap: részvényeket és kötvényeket is tartalmaz, a kockázat és hozam mértéke az arányoktól függ. Egyensúlyra törekvő befektetők számára lehet jó választás.

• Pénzpiaci alap: rövid lejáratú állampapírokba, betétekbe fektet. Alacsony kockázat, alacsony hozam – gyakran likviditás kezelésére használják. Jellemzően két esetben ideális megoldás: 1, vésztartalékra, hiszen lekötés nélkül, nagyon alacsony kockázat mellett nagyságrendileg annyira hozamra képes, mint az adott devizának a kockázatmentes hozama (jegybanki alapkamat) és T+1 napon belül hozzájutsz a megtakarításodhoz. 2, Kivárásra is ideális, amikor várod a megfelelő beszállási pontot egy már előzetesen eldöntött befektetés esetén. Pl.: ingatlan szeretnél venni, de még nem találtad meg vagy vársz egy a részvénypiaci korrekciót. 

• Ingatlanalap: irodaházakba, logisztikai központokba, egyéb ingatlanokba fektet. Stabil jövedelmet hozhat, de kevésbé likvid. Ez azt jelenti, hogy nem lehet olyan könnyen kiszállni ilyen alapból, mint egy részvény, kötvény vagy az előbb említett pénzpiaci alapból. Az ingatlan befektetések illikvidek, ami azt jelenti, hogy egy jól pörgő ingatlanpiacon is legalább 3, 6 hónap átlagosan az értékesítési idő és nyilván ezeknél az alapoknál ezzel számolni kell. Vannak olyan ingatlan alapok, ahol T+180 nap alatt tudod kivenni a pénzedet, tehát, ha ilyet keresel, ezt mindenképpen vedd figyelembe. 

• Abszolút hozamú alap: nem piaci indexhez viszonyított hozamot céloz, hanem pozitív eredményt próbál elérni bármi áron – akár short pozíciókkal, derivatívákkal is. Lényegében az abszolút hozam egy befektetési stratégiát jelent, aminek az a célja, hogy több hozamot érjen el, mint az adott devizának a kockázatmentes hozama. A portfóliómenedzsernek kvázi szabad keze van, hogy mibe fektet, de a kockázati besorolása kötött, azaz nem léphet túl a befektetési politikában meghatározott kockázati szinttől. Ideális eszköz olyan időszakban, amikor nagyon nagy a bizonytalanság a piacon, de magasabb hozamot szeretnél, mint amire egy állampapír képes.

• Származtatott alap: derivatív eszközökkel (opciók, határidős ügyletek) spekulál a piaci mozgásokra – magas kockázatú, inkább haladó befektetőknek való.

Nyíltvégű és zártvégű alapok

A befektetési alapokat működésük szerint is két nagy csoportra oszthatjuk: nyíltvégű és zártvégű alapokra.

• Nyíltvégű alap: a befektetők bármikor vásárolhatnak és visszaválthatják befektetési jegyeiket. Az alap tőkéje így folyamatosan változik, és jellemzően naponta újraszámolt nettó eszközértéken (árfolyamon) lehet kereskedni vele. Ezek a legelterjedtebb befektetési alapok Magyarországon, a legtöbb lakossági befektető ezekkel találkozik először.

• Zártvégű alap: előre meghatározott futamidőre jön létre, és jellemzően csak az induláskor lehet befektetni. A befektetési jegyeket a lejáratig nem lehet visszaváltani – vagy csak tőzsdén, ha ott jegyzik őket. A korlátozott likviditásért cserébe ezek az alapok gyakran hozamgaranciát vagy tőkevédelmet kínálnak: vagyis az alapkezelő vállalja, hogy a futamidő végén legalább a befektetett tőke egy részét vagy egészét visszafizeti, esetenként előre meghatározott hozammal.Ez a konstrukció különösen vonzó lehet azok számára, akik számára fontos a biztonság, és nem feltétlenül szükséges a befektetett összeghez a futamidő alatt hozzáférniük.

Hogyan lehet befektetni egy alapba?

Befektetési alapot vásárolni ma már rendkívül egyszerű:

• elérhetők bankokon, befektetési szolgáltatókon, brókercégeken keresztül,

• de akár online platformokon vagy mobilalkalmazásokon is.

Amikor megvásárolunk egy alapot, akkor tulajdonképpen a kiválasztott alap befektetési jegyeit vásároljuk meg, amelyek megmutatják, hogy mekkora részesedésünk van az adott alapban. Ahogy korábban is említettük, ezek a befektetési jegyek általában naponta árazódnak – azaz minden munkanap végén kiszámítják az aktuális nettó eszközértéket, és ezen az árfolyamon lehet őket venni vagy eladni.

Gyakori, hogy befektetési alapot Tartós Befektetési Számlán (TBSZ) vagy nyugdíj-megtakarítási számlán (NYESZ) keresztül vásárolnak, mivel így adókedvezmények is igénybe vehetők. Emellett sok szolgáltató kínál havi rendszerességű megtakarítási konstrukciókat, ahol kis összegekkel is el lehet kezdeni a befektetést, például automatikus banki utalással.

Ide tartoznak a unit-linked biztosítások is, ahol élet- vagy nyugdíjbiztosítási terméket kombinálnak befektetési alapokkal. Ebben az esetben a biztosítás díjának egy részét a választott eszközalap(ok)ba fektetik. Ez lehetőséget ad hosszú távú megtakarításra úgy, hogy közben életbiztosítási védelem is társul hozzá. Fontos azonban figyelembe venni, hogy ezeknél a konstrukcióknál a költségek összetettebbek és a befektetési kockázatot a szerződő viseli.

Milyen költségekkel kell számolni?

Bár a befektetési alap kényelmes és professzionális megoldás, érdemes figyelembe venni a költségeit, mivel ezek hatással vannak a nettó hozamra. A legfontosabb díjak:

• Alapkezelési díj: az alap vagyonának meghatározott százaléka évente. Ez fedezi az alapkezelő szakmai munkáját.

• Forgalmazási díj: egyes szolgáltatóknál felmerülhet vételkor vagy eladáskor is jutalék.

• Teljes költségmutató (TER): a legátfogóbb mérőszám, amely tartalmazza az alap összes jellemző költségét.

Fontos, hogy az olcsóbb alap nem mindig jobb, de hasonló befektetési célok mellett érdemes figyelembe venni a díjakat. A költségekről minden alap hivatalos dokumentumaiban (alapkezelési szabályzat, KIID) részletes információ található.

Kinek ajánlott a befektetési alap, és milyen időtávra?

A befektetési alap szinte minden befektető típusnak kínál megfelelő megoldást – a különbség a választott alap típusában és kockázati szintjében van.

• Kezdőknek és konzervatív befektetőknek ideálisak a pénzpiaci vagy kötvényalapok.

• Kiegyensúlyozott szemléletűeknek ajánlottak a vegyes alapok.

• Hosszú távra és magasabb hozamelvárással rendelkező befektetőknek a részvény- vagy abszolút hozamú alapok lehetnek érdekesek.

A megfelelő alap kiválasztása előtt érdemes végiggondolni:

• Mennyi időre tudjuk nélkülözni a megtakarított összeget?

• Mekkora kockázatot vagyunk hajlandók vállalni?

• Szükségünk van-e likviditásra (bármikor hozzáférhető pénzre)?

Rövidebb távra (pl. 1 év alatt) inkább likvidebb, stabilabb alapokat érdemes választani. A részvényalapok és kockázatosabb eszközöket tartalmazó alapok jellemzően hosszabb, legalább 3–5 éves időtávon hozhatják meg a várt hozamot.

Mikor melyik befektetési alapot válasszam?

Az egyes befektetési alapok (részvény, kötvény, árupiaci, pénzpiaci, stb..) különbözőképpen teljesíthetnek a gazdasági ciklus szakaszaiban, ezért ebben az esetben is érdemes diverzifikációban gondolkozni és a különböző eszközosztályú alapokból egy olyan portfóliót összeállítani, ami megfelel a kockázatvállalási hajlandóságunknak és befektetési céljainknak.

Azt, hogy pl. gazdasági recesszióban, vagy a fellendülés szakaszában mely eszközöket érdemes felülsúlyozni a portfóliókban a befektetési iránytű segíthet pontosabban megérteni.

Melyik befektetési alapkezelőt válasszam?

A magyar befektetők számára ma már rendkívül széles választék érhető el: hazai és külföldi alapkezelők több száz különböző befektetési alapját vásárolhatjuk meg bankokon, brókercégeken és online felületeken keresztül. A hazai alapkezelők kínálatát a BAMOSZ (Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége) gyűjti egybe, működésüket pedig az MNB felügyeli, így a befektetők számára átlátható és szabályozott környezetben érhetők el ezek a termékek. Fontos tudni, hogy minden hazai alapkezelő kötelezően tagja a BEVA-nak (Befektető-védelmi Alap), amely akkor nyújt védelmet, ha a befektetési szolgáltató fizetésképtelenné válik. A BEVA kártalanítási összege jelenleg a befektetés 100%-a 1 millió forintig, és 1 millió forint felett további 90%-a, legfeljebb 100 000 eurónak megfelelő forintig.

Amikor alapot vagy alapkezelőt választunk, érdemes a következő szempontokat figyelembe venni:

• Az alap típusa és kockázati szintje – illeszkedik-e a saját céljainkhoz és időtávunkhoz?

• Költségek (TER, alapkezelési díj) – hasonlítsuk össze más hasonló alapokkal.

• Alapkezelő szakértelme és múltja – mennyire stabil és elismert piaci szereplő?

• Átláthatóság – publikálják-e rendszeresen a portfólió összetételét, hozamait?

• Likviditás – milyen gyakran van árfolyam-megállapítás és visszaváltási lehetőség?

• Ügyfélszolgálat – van-e hazai elérhetőség, ahol kérdéseinkre gyors választ kaphatunk?

• Nyilvános szakmai jelenlét – szoktak-e az alapkezelő szakértői megszólalni a gazdasági sajtóban, konferenciákon?

• Tájékoztatási csatornák – rendelkeznek-e könnyen elérhető honlappal, bloggal, rendszeres “house view” elemzésekkel, mintaportfóliókkal, esetleg podcasttel, ahonnan első kézből tájékozódhatunk a szakértők tőkepiacokkal kapcsolatos véleményéről?

Az alap kiválasztásánál tehát nemcsak a hozam és a kockázat a mérvadó, hanem az is, hogy mennyire megbízható, transzparens és elérhető az alapkezelő.

Szeretnél mélyebben elmerülni a befektetések világában?

Töltsd le ingyenesen “Befektetési Iránytű” című e-bookunkat, és ismerd meg, hogyan működnek a gazdasági ciklusok, valamint azt is, mely eszközosztályok teljesítenek jól egyes időszakokban. Töltsd le az e-bookot most!

Ebben az útmutatóban:

• Megtanulhatod, hogyan azonosítsd a gazdasági ciklusok különböző fázisait,

• Megismerheted, mely eszközök (részvények, kötvényalapok, pénzpiaci vagy árupiaci termékek) lehetnek vonzóak az adott időszakban,

• És tippeket kapsz arra, hogyan hasznosítsd ezt a tudást saját portfóliód építésében vagy finomhangolásában.

Ha pedig szívesen konzultálnál velünk személyesen a megtakarításaid és befektetéseid kapcsán, örömmel osztjuk meg veled 25 éves tapasztalatunkat, hogy magabiztosabban hozhass döntéseket a tőkepiacokon.