Hogyan segítheti befektetési döntéseidet a P/E mutató? Így láss túl azon, hogy egy részvény „drága” vagy „olcsó”!
Amikor valaki részvényt szeretne venni, az egyik első kérdés általában ez: vajon ez most drága vagy olcsó? Ez teljesen érthető, hiszen senki sem szeretne túl magas áron beszállni. A gond csak az, hogy a részvényeknél a „drága” és az „olcsó” nem mindig olyan egyértelmű, mint egy boltban.
Egy részvénynél nemcsak azt kell nézni, mennyi az árfolyama, hanem azt is, hogy a mögötte álló vállalat mennyi profitot termel, ez a profit várhatóan nőni vagy csökkenni fog-e, és mit vár ettől a cégtől a piac. Ebben segíthet az egyik legismertebb részvénypiaci mutató, a P/E, ebben a cikkben erről a mutatóról lesz szó.
Mi az a P/E?
A P/E az angol Price/Earnings rövidítése. Magyarul azt jelenti: árfolyam osztva a nyereséggel. Egyszerűbben fogalmazva azt mutatja meg, hogy a befektetők a vállalat éves profitjának hányszorosát fizetik ki a részvényért, másképpen fogalmazva: lényegében, ha megvennéd a vállalatot, akkor megmutatja, hogy hány év alatt térülne meg a befektetésed.
Például ha egy részvény ára 10 000 forint, és a vállalat egy részvényre jutó nyeresége 1 000 forint, akkor a P/E értéke 10., azaz 10 év alatt térülne meg a befektetésed, ha megvennéd 10.000 Ft/részvény értéken a teljes vállalatot. Abban az esetben ha a nyeresége 2000 forintra nő, de marad a 10 000 forintos árfolyam akkor a P/E 5 lesz, azaz a profitábilisabb cég ugyanazon az árfolyamon összességében olcsóbb lehet a befektető számára.
Első ránézésre ez hasznos mutató. Ha egy részvény P/E értéke alacsony, sokan azt gondolják, hogy olcsó. Ha magas, akkor pedig azt, hogy drága. Csakhogy ez nem mindig igaz.
Miért szeretik a befektetők?
A P/E azért népszerű, mert egyszerű. Gyorsan megmutatja, hogy egy cég profitjához képest magas vagy alacsony áron forog-e a részvény. Arra is jó lehet, hogy hasonló cégeket összehasonlítsunk egymással.
Például két bank, két gyógyszercég vagy két autógyártó esetében hasznos lehet megnézni, hogy melyik milyen P/E mellett forog. De egy bankot és egy gyorsan növekvő technológiai céget már nem érdemes pusztán ez alapján összevetni, mert teljesen más üzleti környezetben működnek.
Mit jelenthet az alacsony vagy magas P/E?
Az alacsony P/E önmagában nem jó vagy rossz jel, ahogy a magas P/E sem. Mindkettő csak kiindulópont. A lényeg az, hogy megértsük, miért árazza így a piac az adott részvényt.
Egy alacsony P/E jelentheti azt, hogy a részvény valóban alulértékelt. Vagyis a piac túl pesszimista a céggel kapcsolatban, miközben a vállalat üzleti kilátásai valójában stabilak vagy akár javulhatnak is. Ilyenkor beszélhetünk félreárazásról is: a befektetők egy része túlzottan borúlátó (pl geopolitikai bizonytalanságok, makrogazdasági környezet miatt), és emiatt a részvény kedvező áron forog.
De az alacsony P/E mögött lehet valós probléma is. Előfordulhat, hogy a piac azért árazza olcsón a céget, mert profitcsökkenéstől, gyengülő kereslettől, erősödő versenytől, szabályozási kockázattól vagy iparági visszaeséstől tart. Ilyenkor az alacsony P/E nem lehetőség, hanem figyelmeztető jel is lehet.
Ezért ha egy részvény első ránézésre olcsónak tűnik, nem érdemes rögtön következtetést levonni. Inkább utána kell olvasni, hogy mi áll az alacsony értékeltség mögött. Hasznos lehet megnézni gazdasági portálok híreit, tematikus befektetési blogokat, podcastokat, vállalati elemzéseket, illetve olyan híraggregátor oldalakat, mint például a Yahoo Finance. Ezekből képet kaphatunk arról, hogy mit várnak az elemzők a cégtől, milyen az iparági környezet, javulhat-e a profit, vagy inkább romlásra számít a piac.
A magas P/E esetében hasonlóan kell gondolkodni. Egy magas értékeltség jelentheti azt, hogy a vállalat erős növekedési pályán van, jó üzleti modellel működik, és a befektetők joggal várnak tőle magasabb jövőbeli profitot. Ilyenkor a piac nemcsak a mai nyereséget, hanem a következő évek növekedési lehetőségét is megfizeti (árazza).
De a magas P/E mögött lehet túlzott optimizmus is. Ha egy részvény körül nagy a felhajtás, sok befektető egyszerre akar beszállni, vagy a piac túl szép jövőt áraz, akkor könnyen kialakulhat túlértékeltség. Ilyenkor elég egy kisebb csalódás, például gyengébb eredmény, lassuló növekedés vagy óvatosabb vállalati előrejelzés, és az árfolyam nagyot eshet.
A kérdés tehát nem az, hogy az alacsony P/E jó-e, a magas P/E pedig rossz-e. Sokkal inkább az, hogy melyik forgatókönyvnek van nagyobb esélye. Egy alacsony P/E-jű cégnél azt kell mérlegelni, hogy a piac túlzottan fél-e, vagy valóban romlik az üzlet. Egy magas P/E-jű cégnél pedig azt, hogy a növekedési sztori elég erős-e ahhoz, hogy indokolja a magasabb árat.
A piac várakozásokat áraz, nem csak múltbeli számokat
A részvénypiacon az árfolyam nemcsak azt mutatja, hogy egy vállalat most hogyan teljesít, hanem azt is, hogy a befektetők mit várnak tőle a jövőben. Ezért fordulhat elő, hogy egy cég jó eredményt közöl, az árfolyama mégis esik. Ha ugyanis a befektetők még jobb számokra számítottak, akkor a jó eredmény is csalódás lehet.
Ugyanez fordítva is igaz. Egy vállalat gyengébb eredményt jelenthet, de ha a piac még rosszabbra számított, az árfolyam akár emelkedhet is. A tőzsdén tehát gyakran nem önmagában az számít, hogy valami jó vagy rossz, hanem az, hogy jobb vagy rosszabb-e annál, mint amit előzetesen vártak.
Ezért különösen fontos megérteni a várakozásokat. Mit gondolnak az elemzők a következő évekről? Nőhet a vállalat bevétele? Javulhat a profitja? Erősödik vagy gyengül az iparág? Vannak új termékek, beruházások, piacbővülési lehetőségek? Vagy éppen ellenkezőleg: csökkenő kereslet, költségnyomás, szabályozási kockázat vagy túl nagy adósság nehezíti a cég helyzetét?
A P/E tehát csak egy szám. A befektető feladata az, hogy mögé nézzen, és megértse, milyen történetet áraz a piac.
Nem minden szektor működik ugyanúgy
Fontos azt is látni, hogy különböző iparágakban más számít normális értékeltségnek. Egy bank, egy közműcég, egy technológiai vállalat, egy gyógyszercég vagy egy nyersanyagcég teljesen más üzleti környezetben működik.
A stabilabb, kiszámíthatóbb cégekért a befektetők sokszor hajlandóak magasabb árat fizetni. A gyorsan növekvő vállalatok szintén magasabb értékeltséget kaphatnak. Ezzel szemben azoknál a cégeknél, amelyek profitja erősen ingadozik, vagy amelyek működését sok szabályozás vagy külső körülmény befolyásolja, az alacsonyabb P/E is indokolt lehet.
Ilyenek például az úgynevezett ciklikus vállalatok. Ezek olyan cégek, amelyek eredménye erősen függ a gazdaság állapotától. Jó időszakban sok profitot termelnek, rosszabb gazdasági környezetben viszont gyorsan visszaeshet a nyereségük. Ilyen lehet például több autóipari, nyersanyagipari vagy ipari vállalat.
Ezért nem érdemes egyetlen számból messzemenő következtetést levonni. Egy részvény értékelésénél mindig azt kell vizsgálni, hogy az adott céghez, iparághoz, növekedési kilátásokhoz és kockázatokhoz képest reális-e az árazás.
Mire figyeljünk még a P/E mellett?
A P/E jó kiindulópont, de érdemes más szempontokat is nézni. Például fontos, hogy a vállalat profitja növekszik-e vagy csökken. Nem mindegy az sem, hogy sok adóssága van-e, mert a túl magas hitelállomány nehezebb időszakban komoly kockázatot jelenthet.
Érdemes figyelni arra is, hogy a cég valóban termel-e készpénzt. A papíron kimutatott profit nem mindig jelenti azt, hogy a vállalatnak sok szabadon felhasználható pénze is van. Márpedig ebből tud fejleszteni, osztalékot fizetni, adósságot csökkenteni vagy új lehetőségekbe beruházni.
Az osztalék is fontos lehet. Az osztalék az a pénz, amelyet a vállalat a nyereségéből kifizet a részvényeseknek. De a magas osztalékhozam önmagában nem mindig jó jel. Ha a cég nem tudja hosszú távon kitermelni ezt az összeget, akkor az osztalék később csökkenhet.
Hogyan gondolkodjunk egyszerűen?
Ahelyett, hogy csak azt kérdeznénk, „olcsó vagy drága?”, érdemes inkább néhány egyszerűbb kérdést feltenni. Ha egy részvény olcsónak tűnik, kérdezzük meg: azért olcsó, mert a piac túl pesszimista, vagy azért, mert tényleg romlik az üzlet? Ha egy részvény drágának tűnik, gondoljuk végig: azért drága, mert túl nagy körülötte a felhajtás, vagy azért, mert valóban gyorsan növekvő, jó minőségű vállalatról van szó?
A legfontosabb kérdés pedig talán ez: a mostani profit fenntartható, javuló vagy romló pályán van?
Ehhez nem kell feltétlenül profi elemzőnek lenni, de érdemes több forrásból tájékozódni. Egy gazdasági portál cikke, egy vállalati eredmény beszámoló összefoglalója, egy tematikus podcast vagy egy elemzői várakozásokat gyűjtő oldal sokat segíthet abban, hogy ne csak egy számot lássunk, hanem a vállalat mögötti történetet is.
Amennyiben érdekel, hogy milyen gazdasági ciklusban, milyen eszközöket érdemes alul vagy felül súlyozni a portfóliódban megtudhatod ingyenes e-bookunkból, ami már hangoskönyv formájában is meghallgatható!
Jogi nyilatkozat:
A cikkben megjelenő információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek befektetési tanácsadásnak, befektetési ajánlásnak vagy pénzügyi elemzésnek. Az írásban szereplő megállapítások a szerző(k) saját véleményét és értelmezését tükrözik, és nem tekinthetők egyedi befektetői döntések megalapozására alkalmas, személyre szabott javaslatnak. Az itt leírtak alapján meghozott befektetési döntések következményei kizárólag az olvasót terhelik, azokért sem a szerző(k), sem a megjelenést biztosító felület nem vállal felelősséget.
Comments